Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Másodszor, azt hiszem, egy kedves, szolgáltkész srác adott el, nagyon jó arc, és azóta is, hacsak beugrottam sütit venni, jó élmény volt. Egy intelligens kávézó. Ez kb. tegnapig tartott. Gondoltam, arra megyek, viszek haza némi sütit, meg talán be is kapok valamit. Az egyik asztalnál ült egy gyerek, szétterülve a személyes holmijával, ott mobilozott. Kiderült, ő a pultos is. A pastel de nata, vagy pastel de Belém már csak egy szétszórt alakban volt, más sütik azért még akadtak, de a vaníliás kis kedvenc a vége felé járt. Kértem a maradékból négyet. Jobban megnézve itthon, meg megkóstolva, már csak ilyen odaégett selejtdarabok voltak. Szerencsére kértem melléjük két pisztáciás croissant-t is. Aztán, hogy ne égjen a képem, azért fogyasztottam is valamit, hogy írhassak róla ide. Egy kis gyümölcskosárkát, meg egy pici üveg alma-eper-homoktövist ittam. Pffff. . . mindez 8000 forint volt, az égett sütikkel együtt. Ez nagyon sok, de ez még nem minden, visszajött a gyereknek egy haverja (? ), munkatársa (? ), a sajátjaként használta az összes helyiséget, iszonyat ideges volt, megállás nélkül le-és fel sétált, és közben hangosan b**megezett, qwanyázott, hogy egy öreg vendég ott ül, hát mit se neki. Ő is szétpakolta az összes holmiját, aztán mintha egy tiniszobában lettem volna idegen vendég, az egyik odaszólt nekem, hogy kiugrunk, szívunk egyet. . . és kimentek dohányozni. Elképesztő magatartás. Nem hiszem, hogy gyakran jövök.

Na, nem Roma, hanem Róma, hosszú Ó-val, és akkor már biztos valami olaszos pizzéria, meg a kirakatban, valami antik mozaikféle is látható az üvegen. De nem, az sem, Egy magyaros kifőzde. ZigZagot elolvastam, és már némi ismeretekkel felvértezve léptem be. Picike hely, egyedül vagyok, hát úgy szorul nekem egy asztal a kirakat mellett. Ketten az utcán is esznek, a szürke, nedves nagyvárosi télben. Jó hívószó volt a rakottkrumpli, egyből rákérdeztem, de sajnos már elfogyott, jó, akkor a rántott csirkecomb. . . sajnos már az is elfogyott. Ehh. . . szóval kértem egy levest, az jó volt, meleg volt, kérés nélkül erőspaprika, az is jó volt, aztán kértem a bácskai rizseshúst. Nos, ez nem volt annyira olyan, mint amit szeretek, a savanyúság hozzá sem volt nagyon finom, így aztán meghagytam a felét. Ez nem menü volt, étlapról rendelés. Így aztán ezért ott hagytam 6384 forintot, nem, ez nem az igazi Kánaán. Kérdeztem a Cica nénit, akit ZigZag emlegetett, nem, ők már nincsenek, valakik mások viszik ezt a boltot valahonnan valahová.

Mivel a lakásunkhoz ez van a legközelebb, mi legalább havonta járunk ide enni, de már leszoktunk a helyben evésről, inkább az elvitelt preferáljuk, úgy sincs sosem szabad asztal. A legutóbbi kb. 10ezer Ft-os rendelésünknél megint lemaradt valami, ezúttal 2 db sült krumpli. Ami persze csak otthon derült ki, amikor kibontottuk a zacskókat és a gyerekek elkezdtek volna enni. Nem volt mit tenni, visszamentem reklamálni. Nemcsak a sült krumplikat pótolták (2 db helyett 3 db-ot kaptam), de pár nappal később postán küldtek a részünkre 3500 Ft értékű étkezési utalványt, amit náluk (tehát nem a teljes McDonald's hálózatban) lehetett beváltani 3 hónapon belül. Ez egy korrekt gesztus volt. De még jobb lett volna, ha nem hibáznak, mert ez már itt velünk többször előfordult.

Meglepve tapasztaltuk, hogy egyik napról a másikra megszűnt a Pipi a megszokott helyen, és egy ismeretlen nevű burgeres költözött be. Azonban kiderült, hogy azért került sor a bezárásra, mivel a közeli Westendbe tették át a helyszínüket. Decemberben meg is nyitott immár a Westend alsó szintjén a Pipi új egysége, a tengeri halas Nordsee éttermének a helyére költöztek a Lehel tér felőli mozgólépcső közelében. (Ezzel a Nordsee gyakorlatilag meg is szűnt Budapesten létezni, amit én a részemről annyira nem bánok, mivel erősen leromlott a színvonala, és köze nem volt már az ausztriai Nordsee-hez):
Mivel a Csirip Burgert már a közelmúltban teszteltem egy másik Pipi egységben, gondoltam jó teszt lesz összehasonlítani a két helyet, minőség, mennyiség tekintetében. A kiszolgálás itt nem volt valami barátságos, inkább közönyös, funkcionális. Kb. 10 percet kellett várakozni, majd sorszám alapján lehetett átvenni. A meghirdetett ár 1690 Ft + 50 Ft ital betétdíj. Ha az étkezés végeztével magaddal viszed az üres palackot, akkor ezt visszakapod, de nyilván a többség nem fogja cipelgetni, a Pipinél viszont nem lehet visszaváltani. A krumpli adag még kevesebb volt, mint az előző alkalommal a másik helyen, szendvics viszont teljesen ugyanolyannak tűnt, és forrón érkezett. 2 db papírszalvétát kaptam mellé kérés nélkül. Nem tudok többet adni erre a teljesítményre 3 pontnál többet, mert a többi 4 pontos hellyel szemben nem lenne méltányos. Ezúttal lefelé kerekítettem.

A Gyoza, amit előételnek ettünk, finom volt, a Chicken Katsu kifejezetten jó volt. Az ételek közül a sült rizs (csirkével) volt a gyenge láncszem. Nem volt rossz, de valahogy nem volt az igazi.

Még pontosabban, oda, ahol a Vitéz utca kereszteződik vele. És akkor íme itt van, Mása hanyatt fekszik, láthatóan élvezi az életet, a kis Paddington a hasán ül. Már elég sokan megrajongták, a két mackó orra eléggé ki van fényesedve. Nekem meg akadt egy eretnek gondolatom is, de lehet, hogy nincs igazam, szóval úgy látom a képeken, hogy Paddington vidáman bemarkol Mása lába közé. . . Öööö. . . többször megnéztem, és igen. Te is úgy látod? Na, sebaj, ez nem von le semmit a cukkeráj értékéből, csak még érdekesebbé teszi azt. Megindítja a fantáziát. . .

A benti rész elég puritán, a legtöbben elvitelre vásárolnak, aztán mennek is tovább. Lehet helyben is kávézni vagy reggelizni, van két összetolt asztal a bejárattól jobbra, de elég fapados, hangulattalan az egész, szóval ezt inkább kihagytam. Elvitelre vásároltam fonott kalácsot, amit az átlagnál drágábbnak találtam 600 Ft-ért, ez a kis méretű 30 dekás kalács volt, nagyobbat, 50 dkg-sat nem sütnek. Mellé vettem még egy epres rácsos táskát, összesen kereken 1000 Ft-ot fizettem. Mindkét pékáru friss volt, de egyik sem átütő.