Böngéssz a legfrissebb makói értékelések között!

Tehetsége és kreativitása már középiskolás korában megmutatkozott Szegeden, érdeklődése ekkor fordult az autók felé, majd a budapesti főiskolán gépész szakon tanult. 1903-ban érkezett meg hajóval az Egyesült Államokba, ahová eredetileg az 1904-es St. Louis-i világkiállításra szeretett volna eljutni, s ez a terv sikerült is úgy, hogy közben már több helyen munkát vállalt Amerikában. 1905-ben érkezett meg Detroitba, amely az autógyártás fellegvára volt, itt találkozott Henry Forddal, aki állást ajánlott neki. A többi már történelem. . . A T-modell sikerét követően a gyár főkonstruktőre, később főmérnöke, majd igazgatója lett. Az 1910-es évektől kezdődően több alkalommal is hazatért Makóra, szülővárosába, utoljára 1932-ben. Makón élő testvéreinek családi üzlete a Deák Ferenc utca sarkán állt, amelyet Galamb József támogatásával nyitottak, amerikai Ford autókat, traktorokat, alkatrészeket forgalmaztak, amelyek Fiumén keresztül érkeztek. A mai napig nagy tiszteletnek örvend Galamb József Makón. 1981-ben emléktáblát helyeztek el az egykori családi vállalkozás Ford-lerakat épületén. A makói ipari szakképző iskola felvette Galamb József nevét, és az iskola épületében is szobrot kapott.

Nagy Gyula eredetileg 1930-ban készült alkotását Gajdos Dezső kőfaragó mester, a szobor nagy rajongója 1988-ban bronzba öntette, és a városnak ajándékozta, ahogy ez olvasható is a talapzaton. 1988-ban állították ki.

Mi a kötődése Bartók Bélának Makóhoz, kérdezhetjük? A világhírű zeneszerző és népdalgyűjtő Makón 1929. április 5-én adott koncertet a városházában a helyieknek. Egy helyi anekdota szerint Bartók Béla akkor úgy nyilatkozott, hogy gyermekkora óta nagy álma volt eljutni Makóra. Makó lakói és a városvezetés számára azért is különösen fontos Bartók emlékének ápolása, mivel szülőhelyéhez, Nagyszentmiklóshoz, a ma már Romániához tartozó településhez a legközelebb eső magyarországi város Makó. Szerintem ez egy jól sikerült alkotás, abszolút felismerhető rajta Bartók Béla.

A hatalmas MAKÓ felirat súlya 6 és fél mázsa, érdekesség, hogy az Ó betű helyére egy hagyma forma került, utalva a város jelképére, a makói vöröshagymára. Kedvelt fotópont a városba látogatók körében. A gyerekek előszeretettel fel is másznak rá, nyilván.

ősfajtája a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott, amelyet eredetileg magról termesztettek, de később áttértek a dughagymás eljárásra. A híres makói hagymának állít emléket a Hagymaszobor, amely a belvárosban, a Szegedi úti körforgalom közepén kapott helyet. Sütő Ferenc pécsi szobrász alkotása a makói önkormányzat pályázatára készült. A bronzból készült szobrot 2000. május 5-én, városnapon avatták fel. A szobor a város egyik emblémája lett. Ezt a népi nemesítéssel létrehozott, tipikusan makói tájfajtát vállas hagymának is nevezik. A szobor a hagymanövény lényeges szerkezeti elemeit is ábrázolja, a középen sarjadó, feltörő fiatal hagymahajtások középen a megújulást szimbolizálják. A szobor talapzatán táblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: Készült a makói polgárok akaratából és abban a reményben, hogy a makói hagyma van, volt, lesz.

Az épület a mai napig nagy népszerűségnek örvend a makói polgárok körében. Makovecz Imre és tanítványai később Makón több más hasonló stílusú épületet is terveztek.

A szobor közadakozásból készült, több éves tervezést követően 1905-ben avatták fel a Kossuth-szobrot, amely eredetileg nem itt, hanem egészen 1949-ig a Csanád vezér téri főgimnázium előtt állt (ott most József Attila szobra van), majd utána ide a Városháza elé helyezték át, ahol eredetileg Návay Lajos szobra volt. A fehér mészkő talapzaton egy oroszlán látható, amely elülső mancsait egy kardon pihenteti.

A haraszti mészkőből készült talapzaton Makó 798 hősi halottjának neve olvasható. A középpontban egy honfoglalás kori ruhába öltözött vitéz támogatja a sebesült katonát, mellettük egy összetört imádkozó fiatal nő van. A jobb oldalon az egyik mellékalak egy csikós férfi, a bal oldali mellékalakok pedig egy édesanya a gyermekeivel, ők nyilván a békét, az otthont, a nyugalmat szimbolizálják, amit a katonának a háború miatt hátra kellett hagynia. Vagy más olvasatban, éppen miattuk kellett elmenni háborúzni, hogy megvédjék a hazát.

A szobor előtt található íves falon olvashatóak a makói áldozatok, katonák és polgári áldozatok is vannak közöttük. Ez a parkos rész egyébként Makón a szobrok gyűjtőhelye, itt van Szent István lovasszobra és az I. világháború monumentális emlékmű, kicsit lejjebb meg az aranygömbös szökőkút.