Wellness Hotel Katalin Gyenesdiás ^★★★★

Kisgyerekekkel voltunk, és ezzel nem voltunk egyedül, úgy hogy kisebb hátrány, hogy a folyosón nagy volt a hangzavar, futkosás, nehéz volt pihenni és a kisbabát elaltatni így, mert a falak papír vékonyak, minden behallatszott. Az étteremben szerintem kissé drága az üdítőért elkérni 200 Ftot deciliterenként, illetve a billiárd asztal is pénzbedobós és a csocsóasztal is, így egy kissé "tejeltetős" érzésem volt.

A szoba megfelelő nagyságú, berendezése megfelel a 4*-nak, azonban meglehetősen hűvös, a fali termosztát, csak dísz, mivel központilag szabályozott fűtés van és hiába próbáltunk melegebbet varázsolni, egyáltalán nem sikerült. Az ételek mennyisége és minősége is megfelel a hotel kategóriájának. A játszószoba egyenlőre még szép, bár a sok felnőtt nélkül ott kószáló gyerek már tett róla, hogy használhatatlanná váljon. A konditerem nagyszerű, sok szép, új gép van. A wellness kielégítő, bár telt ház esetén a finn szauna és a csak délután 3 órától üzemelő fényterápiás kabin meglehetősen kevésnek bizonyul. A sószoba szép, tágas, kényelmes. Maga a szálloda "gyerekbarátsága" révén nagyon zajos, a pihenés szinte kizárt az állandó kiabálás, ajtócsapkodás, rohangálás miatt. Az emeletei szobák egy részét csak úgy lehet megközelíteni, ha a vendég átszeli az étterem/lobby részt, hogy a lifthez juthasson, ez eléggé furcsa. A tulajdonosnő meglehetősen mufurc, barátságtalan.

Ez véletlen is lehetett, de a zárás fényében már nem vagyok ebben biztos. A négy éves fiam vacsorakor véletlenül lelökött egy tányért ami eltört és ezt 1000Ft-os áron ki akarták velünk fizettetni! Egy bababarát szállodában! Először annyira megdöbbentünk, hogy ilyen egyáltalán felmerül a vezetésben, hogy nem is értettük. De miután láttuk, hogy ezt a tulaj komolyan gondolja - ilyet komolyan gondolni egyszerűen SZÉGYEN -, közöltük, hogy ez véletlen volt, ráadásul a tányér fogyóeszköz, és egy egyszerű 100 Ft-os tányér volt. Természetesen nem fizettük ki, amit tudomásul vettek. Összességében kár ezekért mert egyébként elégedettek voltunk és tetszett is minden, de ez megdöbbentő volt.

Természetesen nem sokat. Hiszen vagy "nem ér rá" izgalmában vagy alapvetően egyszerre csak minimálisat eszik. S mit csinál ilyenkor egy édesanya? A félig elfogyasztott szendvicset (amit úgyis kidobnának) becsomagolja és elteszi kicsit későbbre. Csakhogy ez a "cselekedet" a fent nevezett szállodában eget verő bűnnek számít. Olyannyira, hogy a szálloda vezetője a többi vendég szeme láttára pakoltatja (pakoltatná) ki a kissé meglepődött szülőnél levő babatáskát. A nem kevésbé felháborító és kedvesnek éppen nem mondható viselkedés nem tartozik a gyerekbarát jelzőhöz. Kedves, empatikus magatartás, diszkréció vagy éppen egy mosoly még egy vezető viselkedésében is elvárt lenne.

Au uriembernek, kb. . a recepciósnak az volt a kérése hogy ezt erösítsem meg e-mail ban is amit pár percen belül elküld nekem. Ez egy hete volt, de sajnos az e-mail a mai napig nem jött meg.

Történt ugyanis, hogy kijelentkezéskor elkövettem azt a hibát, hogy külön szerettem volna kifizetni a szobánkra terhelt fogyasztást. A recepción dolgozó szállodavezető hölgy kioktató hangnemben közölte velem, hogy ez nem lehetséges, várjuk meg az édesapját (a többit ő fizette) és különben is más is szeretne itt fizetni. A számlázó program hiányosságát (osztott fizetés? ) még csak megértettem volna, de a kioktató hangnem meglehetősen felpaprikázott így közöltem a hölggyel, hogy amennyiben csak a pénzt akarja látni, hát legyen, várjuk meg édesapámat és elhagytam a recepciót. Persze pakolás közben piszkált a dolog és odamentem egy szintén ott dolgozó úrhoz, hogy árulja el nekem a hölgy nevét és beosztását, mert panaszt szeretnék tenni. Erre annyit mondott, hogy szívesen segít, de most dolga van. Vártam 5 majd 10 percet, de amikor az utánam érkezőket is kiszolgálta helyettem, elhagytam a szállodát. Természetesen nem hagytam annyiban a dolgot és írtam egy panaszos e-mailt, melyet most nem tennék közzé, de a vége az lett, hogy a szálloda egyik vezető beosztású munkatársa tisztelettel visszautasította a reklamációmat, panaszkodásnak minősítve azt. Még most is értetlenül állok a dolog előtt. Kedves, tapintatos alkalmazottak, pökhendi, kioktató vezetőség?