A vegyes halászlében a ponty iszap szagú, ízű volt. A rendelésünket felvevő pincér türelmetlen, kissé udvariatlan volt, meg sem várta amíg rendesen atnézhettük volna az étlapot. . . Az adag kicsi ellentétben drága, a szervíz díj nem szerepel az étlapon, a vendéget erről nem tájékoztatják. . . Most voltunk ott először és szerintünk utoljára is. Nem ajánljuk senkinek!
Utoljára léptünk be ebbe az étterembe, most már határozottan tudom. Reménykedtünk, hogy valami megváltozott, mióta itt jártunk, de csalódtunk. Az utcán egy nagyon kedves pincér invitált, no ő volt tán az egyetlen, akinek itt lenne a helye. Az esti ajánlatuk sült kacsa volt körettel.
Az étel gusztusosan tálalva, bőséges és ízletes, menünek megfelelő, ám gasztronómiai élvezetre nem adott okot. Asztalunk olyan helyen volt, ahonnan láthattuk és sajnos hallhattuk is a pincéreket, akik az étterem előtti asztaloknál szolgáltak fel. Minden vendéget durván kigúnyoltak, ha már az nem hallhatta, aszerint ki mit rendelt esetleg mert kérni az ételhez valami csípőset, fűszert vagy édesítőt. Gúnyosan, hangosan és durván hozták nyilvánosságra véleményüket a "bunkó" vendégről, akinek bármi kívánsága volt,amely nem egyezett a "pincérúr" véleményével, nem törődve azzal, hogy a többi bent levő vendég hallja. Az egyik vendég két féladagot szeretett volna az egy egész helyett, ezért a pincér mocskos kezével ketté szedte, undorral két tányérra kotorta és a maszatot letörölte a tányérról és "no, ez kellett neki" megjegyzéssel vitte vissza. A három orosz vendég csak "ennyit" mert rendelni! - hallhattuk. Valaki meghagyott sült oldalas adagja jó lesz majd a kutyának, mert az hálából a "tökeit fogja nyalogatni - mármint a pincérét " - tudtuk meg. A majdnem 400 forintos két deci ásványvizet felbontva kaptuk - megint, mint valamikor is , tehát csapvíz jó áron eladva, de hallva a többi vendég leócsárlását, szólni már nem mertünk. Fizettünk és nem adtunk borravalót, csak képzelni tudom, hogy rólunk mit beszéltek ezután. Fejétől büdösödik a hal - tartja a mondás [moderálva - a szerk. ]
Személyes ajánlás alapján választottuk ezt az étteremet, igaz az ajánlás úgy hangzott, hogy "lehet már nem olyan jó, mint régen". Azt nem tudom, hogy régen milyen volt, de most jó nem az biztos. Miután helyet foglaltunk az egyik asztalnál, 5 percet kellett várunk egy hölgy pincérre úgy, hogy másik kettő tátott szájjal (szószerint) nézte, hogy ott ülünk, de még véletlenül sem jött oda, hogy legalább egy étlapot a kezünkbe nyomjon.
Értem én, hogy nem az ő asztaluk - már ha ténlyeg erről van szó -, de azért azt gondolom egy jó vendéglátós nem hagyna egy vendéget sem malmozni miközben ő egy helyben áll, és elméletileg a vendégek igényeit figyeli. A hölgy pincérrel - aki végül kiszolgált minket - amúgy nem volt gond, kedves volt és mindent megtett, amit tehetett, és az étel is elég finom volt, de maradandó élményt nem nyújtott. Az úriember, akinek fizetni kellett, na ő tényleg üde színfoltja az étteremnek, de kb. ennyi. Szerintem ennél sokkal jobb éttermet is lehet találni Hévízen, ezért nem ajánlanám.
Párommal töltöttük a szünetet Hévizen és hát valahol enni kellett, hamár szépen felöltöztünk. Nem is tudom már miért erre a helyre esett a választás de végül bementünk. A fogadtatás kellemes volt, kérésünkre még a gyertyát is meggyújtották :D Először pizzát akartunk enni, de aztán egy kétszemélyes tálat választottunk.
Rossz döntés volt. Sokat vártunk mire kihozták. Sokminden volt a tálon, viszont nem laktunk jól. Ízre nem volt nagy élmény, pedig alufóliába tekert kacsacombtól kezdve a mindenféle zöldségig sok minden volt rajta. A szűz nagyon rágós volt, volt valami egyszerű hús, az jó volt. Valahogy elfogyott végül, de nem volt nagy élmény. Drágább volt ez a tál mint 2 pizza lett volna, pedig valószinű kevesebbet kaptunk. Ha mást ettünk volna lehet, hogy más a véleményem, de ez alapján nem mennék vissza.
Valami eltört bennem,mint kocsiban a tengely. Imádom a várost, a nyugalmát, a vendéglátó helyeit, a panziókat, a hoteleket. Imádom a bort, a jó kajákat. Ehhez most az egyszer nem volt szerencsém. Pedig a kiírás szerint jónak tűnt az étel. Sokadszor voltam itt, de biztosan utoljára. Eddig nem volt gond, hogy magyarul köszöntem, amikor beléptem a csárdába.
Most azt láttam a pincér arcán, hogy - na,még egy menüzabáló magyar. Igaz, hogy csak menüt kértem, de ezzel sem volt baj eddig. Most úgy nézett rám, mint egy trágyadombból előhúzott gilisztára. A frankfurti leves fél méterről landolt előttem. Jó dobás ( gondoltam ) csak egy kicsit löttyent ki. Aztán megbékéltem, mert úgy láttam, hogy egy szép, nagy darab kolbászt kaptam a levesbe. Na, egye fene, nem bánom a szervírozást. Aztán, ahogy kevergettem a levest, a kolbász egyre kisebb lett, kezdett szeleteire szétesni. Egy barna, egy normális színű, még egy barna és így tovább. Rájöttem, az összefagyott virsli kezd a levesben felmelegedni. Szép sormintát tudtam a színes és színtelen virsliből kirakni, amit meg is említettem. - Nem kell itt enni, ha nem tetszik-jött a válasz. No, nem tetszett. Így fizettem ( mert így nevelt az anyukám )és amilyen gyorsan lehetett elhagytam a fedélzetet. Nagy felindultságomban három leszúrt Rittberger és két nagy málna után a központban találtam magam. A sétáló utcán legalább három helyet találtam, ahol kétharmad áron ( "k"ocsihoz képest )lehetett menüt enni. Nem beszélve arról, hogy a többféle levest és második félét össze lehetett válogatni kedvemnek és ízlésemnek megfelelően. Éhem múlásával dühöm is elpárolgott, mint szememről a köd. Az arra járóknak ajánlanám, hogy nézzék meg, kérdezzék meg, hogy volt-e nagy szervizen a kocsi. Ha nem, vigyázzanak vele, mert menet közben gyorsan lerobbanhat.
Hévíz közelében nyaraltunk, így az egyik napunkat a városban töltöttük. Előzetesen már hallottunk erről a csárdáról, ismerősöktől, így erre esett a választásunk. Kipróbáltuk. . . a felszolgáló Úr nagyon kedves volt, beszélgettünk is. . . már ez jó benyomást keltett. Az ételek kiválasztása után, ahhoz képest gyorsan meg is kaptuk.
Én személy szerint roston csirkemellet kértem, ez nagyon finom volt - a fiúk a társaságból halételeket kívántak és elmondásuk szerint szuper volt. Mi mindent egybevéve elégedettek voltunk. A Csárda szép és tiszta.
Sajnos a hely megváltozott kicsit,más lett a személyzet és a konyha. Finomak az ételek,és jó a kiszolgálás is, viszont aki ismerte a helyet és a régi ízeket várj,az nagy eséllyel nem fogja viszont érezni. Ez nem azt jelenti,hogy rosszak lettek az ételek. Aki szereti ezt az ízvilágot,a magyaros ízeket és elsőnek eszik itt,annak is ízleni fog.
Minden évben betérünk a Kocsi Csárdába amikor Hévízen járunk! Idén végre pozitív változásokat is felfedezni véltünk. Kicsit dinamikusabbá vált a kiszolgálás. Sajnos a "kedvenc" neandervölgyi, tányérdobálós pincérünktől még nem szabadultak meg de legalább most nem ő jött az asztalunkhoz.
A pincérek viselkedése kicsit változott de van még mit csiszolni rajta. Az ételek finomak voltak. A menü ára megfizethető de az étlap továbbra sem pénztárca barát!
Kétszer is ettünk itt. Első alkalommal azért választottuk mert választék a többihez képest nagyobb és a kajaszag sem terjengett az egész étteremben és környékén. A személyzet udvarias barátságos volt és két hét elteltével is megismertek. Az ételek finomak és nagyon bőségesek voltak a felszolgálás gyors volt ajánlatot is kaptunk amivel és élünk és valóban finom volt tehát nem csalódtunk! szerintem az átlagtól jobb és az ottani árakhoz képest is elfogadható .
Hévízre minden évben elmegyünk egyszer kétszer, rendszeresen itt és egy másik étteremben eszünk, kipróbáltunk már abban a városban sok helyet, de úgy döntöttünk vagy négy éve hogy elég volt a kísérletezésből. Volt, hogy menüt ettünk, de inkább az étlapról rendelünk. Sok mindent kipróbáltunk már, nem volt gond az ételekkel sohasem, bőséges és ízletes.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
