Bécsikapu Étterem Kőszeg

Első benyomásra szimpatikus volt számunkra az étterem középkori dekorációja, hangulata. Az asztalnál ülve és jobban körül tekintve a kerthelyiségen viszont már a kezdeti tetszés átcsapott ,,muszáj itt lenni mert éhesek vagyunk” érzésbe. Csúcsidőben érkeztünk és látszott, hogy az étterem nem rendelkezik kellő számú pincérrel és személyzettel. A szerencsétlen pincérek rohangáltak össze-vissza, mint a mérgezett egerek. A személyzetnek nem volt egyenruhája, egyszerű utcai viseletben dolgoztak. A férfi mosdó állapota egy utolsó kocsmáénál is rosszabb volt. A képek magukért beszélnek. Az étlapon igaz van allergén táblázat van, de az ételeknél ezek nincsenek feltüntetve. A rendelés felvételét követően szembesültünk az első negatívummal. A kihozott boros pohár olyan mocskos volt, hogy én még ilyennel nem, hogy étteremben, de még egy falu végi kocsmában sem találkoztam. A leveses csészéről nem mondok semmit, csak a képeket kell nézni. A szervezettségre utal, hogy a mellettünk lévő asztaltársaság utánunk érkezett de hamarabb kapták meg az ételüket. További érdekesség, hogy egy nagyobb társaság kikelve magukból reklamáltak a pincérnél, hogy 1,5 órát vártak az ételre, de rájuk sem bagóztak. Ott is hagyták az éttermet, jogosan. Szerencsére az ételek minőségével nem volt gond. Az előételnek rendelt erőleves tojással, és a húsleves nagyon finom volt. Szintén nagyon bőséges és finom volt a bécsikapu tál (hátszín, fokhagymás pácolt tarjasteak, csirkemell fűszervajjal, pirított burgonyával) és a vörösboros marhapörkölt. Zárásként jött a kávé ami ismét tartogatott meglepetést. Két espresso-t kértünk, nem kaptunk hozzá tejszínt és a kihozott csészéken látszott a kapkodás. A csészék oldalán lecsorgó kávé, csészére ragadt kávé zacc volt. A legviccesebb a kávéhoz adott szénsavas ásványvíz volt. Az egyik pohár natúr bubis ásványvizet, míg a másik pohár citromos ízesítésű bubis ásványvizet tartalmazott. Összességében, az ételek finomak voltak, de az árakat és a színvonalat tekintve az éttermet nem ajánlom senkinek.

. A nyitott tetős saroknál madárkák röpködtek,
attól tartottunk, hogy vacsoránkba esnek. . .

A mi asztalunk elléggé ragadt és még ott voltak az előző vendégek tányérjai. 20 perc várakozás után, mialatt nem sikerült észrevetetnünk magunkat a pincérekkel végül csalódottan távoztunk.

Szarvassültet kértem vadas mártással és zsemlegombóccal, bár zsemlegombóc nem is volt már fél egykor. A gyerekek gyerek menüt kértek: húsleves, rántott hús illetve halrudacska és a desszert palacsinta volt. Férjem a marhapörkölt mellett döntött. Az enyém már első falatnál kiderült, hogy borzalmas: szarvassült száraz, a vadas mártás olyan volt, mintha csak mustárt kanalaztam volna töményen. A gyerekek tányérján a fritőzből kihalászott összeégett panírdarabok ékeskedtek, a férjem marhapörköltje is íztelen és borzasztó volt. A teljes adagok kisebbek voltak, mint a gyerekmenüben. Egyszóval borzasztó élmény volt.

A rizst ugyan a készséges pincér visszavitte, ám a szakács ugyanazt a förmedvényt visszaküldte. A limonádét csak buborékkal és cukorral tudták felszolgálni. Ez helyben készített, házias italnál eléggé elképzelhetetlen. Csak citrom, menta, jég és szénsavmentes ásványvíz kellett volna hozzá, meg némi jószándék és vendégszeretet. A citromos jeges teának szőlő, minden másnak sós íze volt. Minden esetre soha többé nem lépünk be ezen a kapun.

Nekünk még sosem volt negatív tapasztalatunk, pedig legutóbb is az Ostromnapok alkalmával ebédeltünk a helyen, és annak ellenére hogy rengetegen voltak mind az ételek minősége mind pedig a kiszolgálás kiváló volt.