Misefa Kastély Misefa

Ahogy a korábbi hozzászolásokban "Zimmer Feri "elnevezéssel minősítették a helyet mi is pont ezt éreztük a helyre valóban ráférne már egy felújítás. A kert és a kastély romos, a wellnessrészleg egy elhanyagolt jakuzziból és infraszaunábol és egy kicsi kertimedencéböl áll. A medence mellett kb. 4-5 töredezett nyugágy, siralmas állapotok. A szoba nyomasztó, régi pléddel letakart ágyak, üres, repedezett falak. A fürdöszobában vizköves, kétes tisztaságú wc, pislákoló fény, műanyag
tükör, wc papir sehol, külön kértünk. Az ágyneműk,törölközök ezerévesek, kopottak. A lepedő az ágy méretének fele volt, igy nehéz volt eldönteni a fejünk vagy a lábunk alatt ne legyen, ami reggelre összecsúszott természetesen. A macis gyerekpárna könnyeket igen, de romantikát kevésbé csalt az arcunkra. . . Nem tudtuk mit kapunk vacsorára, az előételként felszolgált egy darab virslis mirelit fornetti szintén mosolygásra ingerelt, a vmilyen turmixolt zöldségleves és a rántott csirkecomb, dobozos vegyes kompót szintén. Amikor megtapasztaltuk ezt a reggelinél is, a felvizezett gyümölcslével és a cikóriakávéval, ugy döntöttünk inkább hazamegyünk. A kijelentkezéskor megkérdezték hogy mivel nem voltunk megelégedve, nem kivántuk részletezni, de mentségükre szóljon hogy csak az egy éjszakát számlázták ki, igy nem feküdte meg a gyomrunkat nagyon dolog. De sajnos nem ajánljuk senkinek

A merülőmedence nem volt feltöltve, a kerti medencében (május volt) érthetően nem volt víz, de kosz annál inkább. A kert elhanyagolt, a biciklik, a pingpong asztal kissé elhasznált. A szoba tiszta volt (kivéve a kád). A konyha jó, a személyzet aranyos. Végülis, összességében szép, nyugodt három napot töltöttünk el.

Lefoglaltam a 4 fős De Luxe lakosztályt, elutaltam a szállásdíj 30 %-át előlegként. Megérkeztünk. Megmutatták a szobánkat, ami egy két fős szoba volt, amelynek az előterében ki volt húzva egy kanapé, kb. 100-110 cm szélességű, 2 személyre megágyazva. Én mondtam, hogy a 4 fős De Luxe lakosztályt kértem, 3 felnőtt és egy 17 éves gyerek részére. Azon a kanapén még a 17 éves lányom sem fért volna el, nemhogy 2 ember. Azt mondta a recepciós hölgy, hogy a mi lakosztályunkat kiadták másnak, mert ők már tavaly is ott voltak, és ragaszkodtak ahhoz a szobához. Mondtam, hogy mi nem férünk el ennyi helyen, végül adtak egy másik 2 fős szobát is. A szobába belépve dohos szag fogadott bennünket. Az ágynemű tiszta és vasalt volt, viszont a fürdőben rozsdásak voltak a csaptelepek, a wc pedig valahol folyt, kis idő múlva az egész fürdőszobában vízben tapickoltunk. Kérdeztük a wellness részleget, azt mondták ha nagyon szeretnénk, akkor befűtik a szaunát. Igen, mi nagyon szeretnénk…. Lementünk a wellness részlegbe, ami jéghideg volt és borzalmas állapotú. Minden csupa rozsda volt, koszos, a zuhanyzó is megér egy misét. A wc hátul a pincében volt, a pezsgőfürdő amit a honlapon hirdettek, omladozik, az aljában koszos vízzel. A hölgy szerint balesetveszélyes, ezért nem működik. A merülőmedence sosem volt feltöltve. Hozzá sem mertünk érni semmihez, nehogy összeszedjünk valami fertőzést. A szaunának lötyögött az ajtaja, a helyiség tűzjelzője szigetelőszalaggal volt összeragasztgatva. Amikor visszamentem a szobába, egyből elkezdtem szállás után kutatni, hová tudnánk másnap átköltözni. Azt hittük, majd az 5 fogásos vacsora kárpótol bennünket. Nem így lett. Előétel: kb. 1 evőkanálnyi francia saláta. Leves: kb. 2 dl zöldségleves egy kis zöldséggel. Főétel: 1 db csirke felsőcomb sütve, hasábburgonyával és céklával (ami már erjedt volt, pezsgett a számban. ) Végül egy 2*3 cm-es süti, aminek az alja, a babapiskóta vizes volt. Éhesek maradtunk. Egyébként vacsora közben egy macska jött be az étterembe, amit a pincér megfogott és kivitt, majd feltálalta a főételt. (Vajon mosott kezet, mielőtt kihozta az ételt? )
Másnap reggel a svéd asztalos reggeliben is csalódtunk: olcsó és gyenge minőségű felvágottak, kiporciózott vaj (felvagdosták a 10 dkg-os vajat), lekvárnak nem nevezhető dzsemféleség, felvizezett almalé. A teavíz egy jénai üvegkancsóban állt a rezsón, akárcsak az átlátszó cikória kávészerűség. A forróvíz alján vízkődarabok úszkáltak, bizarr volt. A gyümölcs joghurt fagyos gyümölcsből és natúr joghurt keverékéből állt. A gyümölcskosár 5 db aszott narancs volt. A szobába visszatérve egyikőnk kihányta a reggelit, a másik barátnőmnek hasmenése lett. Ezek után a véleményemet a vásárlók könyvébe írtam le, melyet nehezen, de megkaptam, mert nem volt látható helyen kifüggesztve. (el volt zárva egy fiókban a recepción) A könyv is hiányos volt: sorszámonként nem volt 3 pld-s, a lapok nem voltak lebélyegezve. A könyvbe leírtakat agresszívan fogadta a férfi alkalmazott és a következő incidensek értek bennünket: durva beszólások és sértések hada (Nem veszi észre, hogy maga az autópályán szembe megy? Akkor minek ettek? Minek jöttek ide? Azért hányt a barátnője, mert beittak és egész este viháncoltak! Nem véletlenül hoztak ekkora hűtőtáskát! (Siófokról önellátós apartmanból érkeztünk a megmaradt élelmiszerrel) Magának miért nem volt elég a vacsora, amikor nincsen csak 30 vagy 40 kg! A kastéllyal kapcsolatos problémáimmal pedig forduljak a tulajdonoshoz, ők csak az üzemeltetők. Én, mint vendég mondjam el a tulajdonosnak, hogy a könyvtárszobában fel van pukkadozva a parketta, a szobák dohosak, a wellness-részleg pedig egyszerűen gusztustalan? ? A beírtakkal nem értettek egyet, viccnek titulálták és nem kaptam meg a vásárlói példányt. Természetesen a leírtakat fotókkal is alá tudom támasztani. Remélem lesz eredménye a véleményemnek és változás fog történni. Nem szeretném, ha mások is így járnának, és szinte menekülniük kellene onnan, úgy mint ahogy nekünk. Nekem szerencsére sikerült a közelben egy másik szállást találnom, ahová másnap át tudtunk költözni, különben teljesen tönkre ment volna a nyaralásunk.

Otthon, a neten keresve kiderül, ha közvetlenül a kastélyszállónál foglalok, a megnyert kedvezmény dacára is jobban jártam volna. [moderálva - a szerk. ] 38999 Ft reggelivel, a szállónál 29900 Ft félpanziósan. Drága tanulópénz. De végtére is, eszem ágában sem lett volna ott és most pihenni a feleségemmel. Édes, dombos Dunántúl! Balatonkeresztúr. Kehidakustány. Misefa: gondozott porták, a két útbaigazító táblának hála, a kastély megtalálása gyerekjáték. (Akinek nincs szállása még, annak viszont több és behívogatóbbak kellenének. )
Kovácsoltvas, kis oroszlánok őrizte nyitott kapu. Füves parkoló. Azonnal látszik, milyen tekintélyes a park. Egyszerű megjelenésű, klasszicista kastély. Oszlopos veranda. A kényelmes hallban valódi perzsaszőnyeg. Szívélyes fogadtatás. Lift nincs, minket az emeletre kísérnek. A szoba pici, aranyos. Ízléses tapéta. A függöny is, csak nem együtt. Hiába igaziak a thonet székek, a kárpitozott franciaágyhoz nem illenek. A ruhásszekrény húzogatós-félajtós, de mindkét oldalon van akasztós és polcos rész is. Így a polc még ilyen rövid időre sem elég, a fogasok többsége pedig árván marad. Amikor a csomagokat fölhozom, szemet szúr a veranda futószőnyegét kétoldalt leszorító 2 db tégla és 6 db burkolókő és az ajtófélfának támasztott seprű, meg partvis. (A szőnyegrögzítés sem ideiglenes, harmadnapon is minden ugyanígy van. ) Kipakolás. Hová tegyük a bőröndöket? Az aranyos szoba most szűkös helyiség. Lássuk a parkot! Mindenütt gondosan kaszált ősgyep. Sehol egy eldobott cigarettacsikk, vagy papír-zsebkendő. Százéves hársak, vénséges fenyők, mogyoró- és tűztövisbokrok, virágzó bazsarózsa, nőszirom, meténg ellepte sziklakert, sok pavilon, szaletli, közöttük terméskőből, vagy betonlapokból rakott járda. Másutt színes térburkolóból készült sétautak. Kőváza, cserépkaspó, műanyag virágtartó. Kőülőke, nádgarnitúra, kovácsoltvas pad, műanyagszékek és -napozóágyak. Lám, mennyire mellé is foghat az ember, ha mindent maga talál ki és maga csinál. Mert nem fogadott el, vagy anyagilag nem volt képes tanácsot kérni kertépítőtől, lakberendezőtől. (Az úgynevezett konferenciaterembe meg a folyosóra nem illenek nádasztalok. )
Sajnos vissza kell fordulnunk, tálalják a vacsorát. A hatalmas ablakoknak hála, az ebédlő szinte a kertben van. Kárpitozott székek, patyolattiszta, bár ügyetlenül vasalt az abrosz, minden asztalon frissen vágott virág. A só, az erőspaprika és az őrölt bors üvegtálkákban, mokkáskanállal. A 2000 Ft-os, ötfogásos menü csak adagjainak mennyiségét tekintve hasonlít a divatos éttermekben feltálaltakhoz. Az egyik pl. két fél savanyúpaprika. A sütemény nem a szájban, már a tányéron szétomlik. Balatonvidéki palackos borok. A folyóborhoz szódavizet kellett volna rendelnem. Háromféle sör. Gyümölcslevek stb. Rézangyal pálinkák, tulipánpoharakban. De ezt a vacsorát mi digesztív nélkül fejezzük be. Leülünk a könyvtárban. Faburkolatú. Tapétázott. A stukkódíszes mennyezetről üvegdíszes csillárok függenek. Kézicsomózású szőnyeg és gépi perzsák. Cserépkályha, régi keretekben sötétre érett festmények. Büszke akt, komoly csendélet, gáláns hidalgó és a háromszor is megcsodált erdőszéli terefere. Holnap reggeli fényben megpróbáljuk kisilabizálni az aláírást. Asztalkák, hangulatlámpák, plakett, porcelánok, még egy igazi kozőz („causeuse”, kétszemélyes csevegőkanapé) is! A több ezer kötet között Jókaik, Dumas-k, pszichoterápia, orosz nyelvtan, gyereknevelés, krimik, tucatnyi Olcsó Könyvtár, egész Kortárs és Új Írás évfolyamok. Kártya. Társasjátékok. Hifi torony, televízió. A plafonig érő polcokon való kereséshez falépcső is szolgál. A kiválasztott Mándival úgy ülök le feleségem mellé a hímzéses kárpitozású fotelok másikába, hogy én se lássam az otromba trónszékeket. Felfoghatatlan miért zsúfolták ide, a honlapjuk könyvtárában nyoma sincs. Akármilyen alkalmi vétel, vagy akár ajándék volt, a mázsás bútorok (mint vadászpuskák hangversenyterembe) nem valók a szálló egyik legfigyelemreméltóbb részébe. Ahol még pianínó is van. Hosszú volt a nap, lassan szedelőzködünk. Festmények, többek között spanyol lovaskatonák kísérnek föl az emeletre. Nincs mitől félnünk. Csak a fürdőszobától. Nincs rakodóhely. Az esetlen, műanyag szekrényke a nejemnek magas. A kabin ajtaja lóg, nem lehet rendesen becsukni. A zuhanyrózsa vízköves, az összefolyót dugaszolni kell, mert rossz/nincs (! ? ) bűzelzárója. A WC papírt csak gerinctornával lehet elérni. A kétszemélyes ágy kényelmes. (Reggelre kiderül, a lepedő kicsi. ) Álmosak vagyunk, úgysem lehetne az alacsony szekrénykén szerénykedő kislámpák mellett olvasni. Másnap madárcsicsergés. Lent a kertben nyújtózkodó macskák. Milyen lesz a reggeli? Szép komód, biedermeier tálaló, a svédasztal nagyszerű lakomát ígér. Az is. A császárszalonna, a töpörtyű, a sonkás tojásrántotta nagyanyáink tízóraijait idézi. Lehet kérni tükör- vagy lágytojást is; retek, paprika, paradicsom, müzli, joghurt. . . minden, ami, amennyi kell. Elégedetten indulunk felfedezni a 40 évvel ezelőtt látogatott vidéket. Egervár. Böde. Mára nem rendeltünk vacsorát: a zalaegerszegi Kiskondás csárdában a tegnapinál nem drágábban, finom, bőséges 3 fogásos ebéd. (Egyedül a rizs volt száraz, segíthettem rajta tökmagolajjal. )
„Otthon” sétálgatunk a parkban. Az arborétum felé vezető, színes térburkolókövekkel induló, alumíniumszegélyű (! ) kavicsos út költségéből, amely ráadásul a terméskövekből rakott, 150 éves kútkáva szépségét is kisebbíti, fel lehetett volna újítani a fürdőszobákat. A nyitvatartási idő vége előtt negyedórával jutott eszembe a szauna. Ma nem használta senki, de készségesen bekapcsolják egymagamnak is. A folyadékpótlást követően a könyvtárban a Mándi-m ugyanott vár, ahol tegnap hagytam. Harmadnap a második pompás reggeli. Kérésemre megmutatnak két másik szobát. A miénknél, ahol se karosszék, se íróasztal, se telefon, se hűtőszekrény nincs, mindegyik nagyobb és szebb. Magára vessen a szálloda, ha kritikus lesz a becsalogatott vendég, mert a számos szabadon maradt közül olyan szobát kapott, amelyet még a honlapjukra sem tettek fel. Kényelmesen leköltözködünk. A recepciónál a falon barátságtalan figyelmeztetés: a 14 óra előtt érkezők és a 10 óra után távozók a megkezdett órák után 1000 Ft-ot fizetnek. A személyzetet megismerve, kizártnak tartom, hogy felszámolják. Akkor pedig ügyetlenség ilyesmit kifüggeszteni. Azt is látom, a 3 csillagos kastélyszálló árai irreálisak. Nyilván mindenki az állandóan meghirdetett kedvezményeket használja ki. Tehát kinek való ez a szálloda? Aki a sokcsillagos hotelok személytelen eleganciájában érzi jól magát, aki kiszámítottan szereti múlatni az időt, aki még ma is mindig nyakkendőt köt a színházba menet, az hangzatosnak fogja tartani a kastélyszálló elnevezést. Ő ne jöjjön ide. Ez a barátságos kastélyszálló azoké, akik először viseltek farmert körömcipőhöz, akik kíváncsiak, nem kényeskedők, feltalálják magukat, a jót keresik, nem a rosszat. Nem esnek kétségbe, ha nem ürítik minden nap a szemétgyűjtőt, ha nem sztárszakács készíti a menüt. Hiszen legfontosabb a reggeli. Az pedig ízletes, bőséges, király. Azoknak való e hely, akik folyóiratokban kedvenc írójuk első megjelenéseire vadásznak, vagy szeretnek olvasgatni a hetvenes évekbeli „sorok között”. Leakasztható a falról és talán felfedezhető egy remekmű, mert (mi így neveztük) az Erdőszéli beszélgetés múzeumba való festmény. Ez a többi szálló közül kiváló, kedélyes kastély, így, esetlenségeivel együtt, összességében mégis nagyon szerethető. Itt szabadon él, nem megszáll, hanem lakik a vendég. Otthon van. Fűre lép, madarakat les, a gyerekek este a könyvtárban megcsodálhatják a lemezjátszós zeneszekrényt és régi társasjátékokkal mulathatnak. Egyikük, az apjától felolvasott bekezdés hatására majd Jack Londont kér ajándékba. Aki arra kíváncsi, hogyan lehetett magánemberként palotát vásárolni, felújítani, berendezni, bérbe adni, az első magyar új kastélytulajdonostól azt is megtudhatja. Csak szóba kell elegyednie a kerítés mellett éppen ásó, munkásruhás gazdával. (Érdekes lenne a renoválást-átalakítást egy folyosórészben fényképekkel dokumentálni. ) És végül, akik a szomszédban szeretnek horgászni, papucsban pinceborozni, autóbuszozni (Zalaegerszeg 16 km, kb. 30 perc) biliárdozni, ingyen kerékpározni, sziesztázni, nyáron csobbanni, húsz magyar tv adás között válogatni, wifizni, felelőtlenül pihenni – bátran jöjjenek ide! Budapest, 2016. május 16. Francia-magyar házaspár

Pár nap után azért feltűnt pár hiányosság, a berendezés több elemére ráférne a felújítás. A fürdőház és főleg a jakuzzi elég lelakott állapotú, a merülő medence az augusztusi csúcs idején sem üzemelt. A környező arborétum is elég elhanyagolt benyomást kelt, bár a fű frissen volt nyírva, de a táblák - ha voltak egyáltalán - kevés eligazítást adtak. Az ellátás bőséges, házias és ízletes volt, de 5 nap után már kicsit sok volt a zsírral készült disznóhúsos étel, és mivel csak 1 menü van, a reformkonyha híveinek nem ez a szálloda az igazi. A környéken számos kiváló gyógyfürdő van, nekünk a pusztaszentlászlói tetszett legjobban. A legnagyobb fogyatékosság a takarítás teljes hiánya, a 6 nap alatt csak külön kérésre jött be egy alkalmazott áthúzni az átizzadt ágyneműt, de a fürdőszobát a párom takarította. Tisztítószert adott a személyzet, de arra senki nem gondolt, hogy egy három csillagos szálloda legdrágább lakosztályában ez nem a vendég feladata lenne. Összességében két - három napra kiváló választás a szálloda, hosszabb idő esetén már erősen érezhetően a hiányosságok.

Az a kevés személyzet, ami van hihetetlen kedves, nyugodt, előzékeny, de az ő feladatuk tul. képp a recepcióra, a konyhára és a szobaszervízre korlátozódik, így a kerttel már nem nagyon láttuk, h lenne idejük foglalkozni. Az arborétum sajnos nagyon elhanyagolt, a füvet gyakrabban kellene nyírni, mert így még zárt cippőben sem tudtuk megnézni, sőt a szúnyogog is megrohantak.

A wellness rész csak a nevében wellness. A jakuzzi töredezett, rozsdás, kopott. A merülőmedence használaton kívül volt. A szauna sem a tökéletességet tükrözi. A szoba viszonylag kényelmes, bár a fürdőszoba elég piszkos, elhanyagolt hatást kelt. A reggelinél az elfogyott dolgokat lassan, vagy egyáltalán nem pótolták. A vacsora, bár négy fogást igértek, nem volt túl bőséges. Az első nap az előétel három darab "fornettis" vagy annak tűnő tepertős pogácsa volt, ezen azért mosolyogtunk. Összességében nem volt rossz, de lehetett volna jobb is.

Sok csatornás tv" nem képcsöves, nem külföldi adásokkal". Hűvös szobák a spalettának köszönhetően. Szunyogok nem voltak. Teraszra nyílt a szobaajtónk ami egy törökrácsos pavilon volt. Negatívum: kávé(instant) gyümölcslé(szörp), kilátó az arborétumban ledőlt, szobákban nincs hűtő(hűtőtáskával készültünk), takarítás elnagyolt, a biliárd helségben erősen kifogásolt. Negatívumok ellenére jobban éreztem magam mint más 5*-os szálodában. Vissza térünk a környéken még hagytunk látnivalót.

A vacsorák finomak voltak,de a szilveszter napi "zalai ebéd" (valószínű más volt a szakács) szétfőtt, de ropogós rizi-bizi volt kicsit odaégett, olajban tocsogó rántott hússal. Már ebédkor elfogyott a zéró cola és a mentes víz, ezeket később pótolták, de este 8 körül megint elfogyott. A reggeli svédasztal igen szegényes volt, ráadásul, csak akkor pótolták, ha egy-egy tálon minden elfogyott vagy ha külön kértük. Például virsli csak vasárnap reggel volt, arra 20 percet vártunk, kihoztak 3 párat! Az esti mulatságon a zenekar szörnyű volt, 6 fős asztalnál 8 főnek terítettek, és persze vadidegeneket ültettek össze, gondolom, mert rajtunk kívül még 2 szálloda vendégei is ott töltötték a szilvesztert, amit ugye nem tudtunk. A merülő medence nem működött, ami a foglaláson fel is volt tüntetve (pontosabban nem volt rajta csak a szauna és a jakuzzi), de direkt azért foglaltuk, mert a képeken láttam és meg sem fordult a fejemben, hogy nem üzemel. A jakuzzi kicsit hideg volt és persze szinte mindig tele (kb 8 személyes lehet), egyik alkalommal pedig (gondolom a vízforgató része) egy cső a medencében beszippantotta a combom, aminek a nyoma elég sokáig meglátszott. A szaunát külön kérésre kapcsolták csak be. Fél órával használat előtt szólni kellett, de vasárnap délelőtt már "elfelejtették" bekapcsolni, hiába kértük. Egyébként a wellness koszos volt a fitness eszközök helyett pedig jó lett volna pár műanyag szék, ahova le lehet ülni, egy rattan-párnás pad volt kirakva csak. A fizetéskor is akadt problémánk, többféle bort ittunk, pontosan tudtuk mit rendeltünk, a számla összeírásakor viszont egy másik bort írtak fel (ami 2szer annyiba került), jeleztük, javították és nem lepődtek meg, érdemes odafigyelni! Pozitívum volt a borkóstoló, ami benne volt az árban, összesen kb. 8 féle bort lehetett megkóstolni, az előadás is érdekes volt. Összességében:
Azt láttuk, hogy a személyzet (nagyobbik része) próbálja megoldani a problémákat és segíteni, de a szállodára egy renoválás és egy nagytakarítás ráférne. Sokszor nem pénzfüggő dolgokban is voltak hiányosságok. Látszik, hogy minimális ráfordítással próbálnak túlélni.