Szabadkígyósi Wenckheim-kastély Szabadkígyós

Harruckernt csak később, 1722-ben honosította az országgyűlés, ekkor már nem volt semmilyen akadélya, hogy az uralkodó nemesi jogon is neki adományozza az uradalmat. 1729-ben emelték a földbirtokost magyar bárói rangra. Harruckern báró halála utána 1742-ben fia, Harruckern Ferenc örökölte meg a hatalmas uradalmat, egyben Békés vármegye főispánja is ő lett. 1775-ben történt halálával a Harruckern család férfiágon kihalt.  
Az örökösök a királynő engedélyével az uradalmat közösen hasznosították és csak a nyereséget osztották szét egymás között, egészen az 1790-es évekig. 1798-ban Bécsben osztályra bocsátották az öt részre osztott uradalmat. Ekkor került a békési kastély gróf Wenckheim I. József tulajdonába. Tőle két fia örökölte vagyonát halálakor és Kígyóspusztát III. József gróf kapta meg és emeltette fel a ma is álló kúriát 1808 és 1831 között, klasszicista stílusban.  
A kastély földszintjének északkeleti végén egy kápolna, délkeleti végén pedig egy télikert állt. A kápolnától nyugatra díszlépcsőház és galériás előcsarnok állt, a télikerttől nyugatra pedig egy faburkolatos ebédlő és könyvtár, majd a fogadószalon következett. A földszint nyugati részén egy folyosó futott végig, északra a gróf, délre pedig a grófné lakosztályaival. Az emeleten számos vendégszoba kapott helyet, az alagsorban pedig szobák, éléskamrák, boros- és veteményes pincék, gyümölcstartók és faszínek voltak. A melléképület a konyhának, valamint a vasaló- és cselédszobának biztosított helyet.  A kastély mellett hatalmas angolpark is kialakításra került.  
A kastélyt a II. világháborút követően államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskola működött benne. 2019 és 2022 között a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül a kastély műemléki helyreállítása zajlott.