No, de vágjunk a medias résébe! Külcsín: a kerthelyiségben foglaltunk helyet. Enyhe kosz és lelakottság. Pl. a behúzott napellenzők vásznain többéves koszcsíkok, a falakon az időjárás nyomai látszanak, a zöldövezet - kvázi a buxus - belógott az asztalba - középszerűség. . . Személyzet: mintha szegény anyámat hallanám, aki pedagógus volt, ő szokta tréfásan jellemezni a szakmát eképp: jó dolog tanítani, csak az a sok hülye gyerek ne lenne. . . A pincérekre ugyanez vonatkozik: itt van ez a csendes vasárnap délután, a kuncsaft meg csak jön, jön, ahelyett, hogy a várban művelődne valamely kultúrprogramon. . . - de kiváruk! Előétel:Kencék, krémek - még ez volt a legjobb. Üdítő friss ízek, igazán finom, a szervírozás gusztusos, a mennyiség ahhoz képest sok, hogy nem kaptunk hozzá elég kenyeret. Lehetett volna a krém kevesebb, akkor nem tűnik fel. Főétel I. : Bikavérben párolt marhapofa dödöllével, grillezett laskagombával - itt már megbillent a dolog. A marhapofa szálas, nem omlik az ember szájában, az ízek elmaszatoltak. Nem volt rossz, de amennyire felértékelték ezt a helyet, az ember többet várna. Főétel II. : Rohodi charolais steak fűszeres grill zöldségekkel BBQ-szósszal - jelentem, ismerem a charolais marhát, ettem több helyen is sztéket ebből a fajtából -, de ilyen rágós, inas darabhoz nem volt szerencsém. A charolais marha nem ilyen! Ne adj' isten nem valami made in Metro, ARO gyártmány volt :) ? Desszert: Túrógombóc tejfölhabbal, házi sárgabaracklekvárral - igazn szép tálalás, étvágygerjesztő kinézet, de az íz most is középszerű. Megettem, oszt jó' van! A túrógombóc kesernyés, ami nem lenne baj, ha a kiegészítőkkel tudná az ember beállítani az ízeket. Ehető, jó is, de a színvonalat, amit elvártam, nem hozta. Összefoglalva: nem értem, hogy a Gault&Millau miért emelte ki ezt a helyet, vagy ennyire változik a színvonal? Pedig pont emiatt az ajánlás miatt választottuk. Félreértés ne essék: jót ettünk, megfelelőek voltak az adagok - tehát nem túllőve -, de ez egy középszer. . .
