Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
A Gyógygödörben már 25-30 éve is jártam, Sopron emblematikus borozója a Fő téren, kötelező felkeresni. A borozón túl étterem is működik, egyik este itt vacsoráztunk. A normál éttermi árak mellett a kiszolgálás megmaradt a kocsmai nívónál, az 1800 Ft-os ételárak mellett azért egy boros poharat lehett volna hozni a borhoz a kocsmai egy deciliteres kimérő pohár helyett.
Az ételek - májgombóc leves, velős pirítós, roston csirkemell, szalontüdő - íze megfelelő volt, de a tálalás a menzákat idézte. A velős pirítós jó vastag szeleteket takar, borkorcsolyának jobb mint előételnek. A közepesnél jobb minősítés kizárólag fekvésének és egyedi hangulatának köszönhető. Az pedig kifjezetten kínos, hogy egy ilyen helyen bankkártyával nem lehet fizetni.
Sopron egyik kultikus étterme, ha az ember Sopronban jár ezt a helyet nem érdemes kihagynia. Ismét finomat ettünk,nagyon jó ár /érték aránnyal bír az étterem. Nem csoda,hogy este dugig van, üres asztalt nehéz találni. A személyzet a helyzet magaslatán, ügyesek, jó pörögnek az asztalok és sok vendég ellenére bámulatosan kedvesek és udvariasak.
Az ételek finomak, megfelelő adagok. Értékelem ,hogy kérhető pár forintért szódavíz! ! Amiben a hely kevés, a mellékhelyiség hiánya,mert egy nő wc ennyi asztalra,emberre nem túl sok. Itt bizony sorállás van. De ettől függetlenül bátran ajánlom a helyet! Mi is visszamegyünk,ha arra járunk:-)
A megszokottnál kevesebb idő alatt juthatunk ízletes ételekhez ebben a kellemes hangulatú borospincében. Gyors,precíz,udvarias kiszolgálás. Számunkra nem volt zavaró,hogy az étterem részbe a "talponállón" keresztül vezet az út,aki csak egy italt szeretne fogyasztani az ott megállhat.
Sopron főterén található egy pincében. Talán elriasztó, hogy egy talponálló részen kell átmenni az étteremrészhez, de sosem volt baj. Az étterem jórészt az egyetemistákra van ráállva, ezért árban nagyon barátságos. Ételeik a hagyományos konyhát képviselik, de nagyon ízletesen vannak elkészítve. 25 éve járok vissza évente felidézni az egyetemista évek ízét.
Hagyományos egyszerű ételek találhatóak a kínálatban. Külön figyelemre méltó hogy a rég múlt ételei még mindig kaphatóak (pacal,pacalvelősen,szanontüdő) Na meg persze az isteni velős piritós Régi módi élményben lehet részük az ide betérő embereknek! Nos a kiszolgálás általában ez a kritikus pont mostanában mindenhol pedig nincsenek nagy elvárásain!
A személyzet nagy része nagyon nagyon udvarias,de persze vannak kivéletek Legutóbb amikor itt jártunk talán a legkedvesebb kiszolgálásban volt részünk,Nagyon rendes tisztelettudó, udvarias , segítőkész ,szakmailag is nagyon meg álja a helyét a teljes nevét nem szerette volna elárulni sajnos! Kedves Gyógygödör, Kedves Gábor! Ezúttal is szeretnénk meg köszönni hogy szebbé tetted a napunkat! Remélem még találkozunk!
Soproni ismerőseim vagy inkább barátaim javasolták, náluk szálltam meg, és szerettem volna elhívni őket valami jó helyre vacsorázni, ők ezt választották. Nos hát, igen is meg nem annyira. . . valójában éhes voltam, egész nap nyomtam a pedált a saját ebédidőmet meg valahol átléptem közben térben és időben.
Itt a pinceborozó-étteremben egy kicsit hangulat híján éreztem magam, leültünk egy asztalhoz, két férfi iddogált még rajtunk kívül a hely egész hosszában. Pincér kedves, étlap, választék magyaros, gyorsan képzeltem magamnak egy erőlevest tojássárgájával, meg egy böllérmájra is áhítoztam, rizs helyett krokettel. Nem kellett sokáig várni. Az erőleves jóízű volt, a tojás bele. . . hmmm, egy kicsit nem úgy sikerült. A fehérje is belekerült bőven. Na és az állaga egy kissé közelebb volt a nyershez, mint szerettem volna. A böllérmájjal meg az volt a gondom, hogy vastagon zsíros volt. Nagyon. Így aztán éhség ide vagy oda, hamarabb teltem el a zsíradagommal, nem is ettem meg az egészet. Egyébként több kemény darab is akadt a májkupacban, mint szerettem volna. Talán ott hibáztam, hogy nem kértem hozzá savanyúságot. Elfelejtettem, pedig az valamit segített volna. A végére kért Krusovice (csak üveges sör van) jól jött, lehet, hogy inkább soproni bort kellett volna stílszerűen kóstolnom itt. A végén a fizetés sem annyira sikerült, az egyik terminál elutasította kártyámat, miután már mindent bepötyögtem, hoztak egy másikat, az meg elfogadta, de kicsit bizonytalan voltam abban, hogy nem fizetem-e kétszer? Megnyugtattak, hogy nem. Hát, nem egy kiemelkedő emlék.
Bécsből útban hazafelé tértünk be Sopronba vacsorázni feleségemmel. Sajnos az előre kiszemelt étterem megszűnt(Keszegsütő), s ezután jött az ötlet ,hogy a legendás Gyógygödörbe látogassunk. Párom - Márton napok lévén- csak egy liba ragulevest kért, amiben nem is volt semmi hiba. Sok hús, zöldség, ahogyan az illik.
Én böllérmájat választottam. Sajnos ez nem volt az igazi. Ugyan hatalmas adagot hozott a csinos, udvarias és kedves felszolgálóhölgy,de az étellel több problémám is volt. Először is érezhető volt, hogy úgy melegítettét mikróba, másodsorba böllérmáj lényegét,nevezetesen a velőt igencsak szűken adták a májhoz is. A fűszerezés is hagyott kívánnivalót maga után, mind a borsot, mind a majoránnát épp'hogy csak megmutattatták a májnak. Összességében azt mondhatom, hogy a jó kiszolgálás valamelyest feledtette kisebb csalódásomat. Ha szakács is olyan ügyes lett volna, mind a felszolgáló hölgy,akkor alighanem kevésbé csalódottan távoztam volna, az amúgy kedvelt helyről.
Péntek este érkeztünk a városba és vacsorázni akartunk, így a helybéliek javaslatára ide tértünk be. Lépcsőn lehet lemenni, elől az ivó rész van, hátul pedig a szép fa asztalok és padok. Levest kértünk és az egyszemélyes bőségtálat kettőnknek. Ezzel nagyon jól jártunk, mert finom volt, volt rajta mi szem szájnak ingere.
Az idén májusban jártunk először a Gyógygödörben, október végén újra felkerestük. Bár a lelkünkre kötötték többen is, hogy szalontüdőt vagy velős pirítóst együnk, mi végül a halászlé mellett döntöttünk, mert könnyű ebédet szerettünk volna választani. A kiszolgálás gyors volt, a halászlé finom.
A Gyógygödörben jártam 2010 előtt két ízben is, egyedi hangulatú, középkori levegőjű olcsó borozó ez. Amikor tavalyelőtt jártuk körbe Sopront, összekevertem a Gödröt a Gyógygödörrel és nem értettem, hogy változhatott meg ennyire a hely. A rejtélyre idén derült fény.
A Gyógygödörben két kisfröccsöt ittunk, jeleztem, hogy megkóstolnám a bort előbb tisztán, utána spriccelje fel szódával, a hölgy látszólag felfogta kérésem, de csak nem adta ide kóstolásra idejében. Van konyhájuk is, mi negyed órával zárás előtt érkeztünk, így az evés fel sem merült. Átlagos élmény volt.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
