Na, akkor én. Nemsokra étlap is került, böngészve a kagylók rákok, gyroszok között, akkor most legyen rák! Kis felnyársalt garnélák. Érdekes, hogy a halételek négyféle tételből áll, abból az egyik lábasfejű, a másik kagyló, a harmadik rák. . . na, tartanék én itt egy biológiaórát! De a kis rákocskákra nem kellett várni sokat, elég gyorsan megérkeztek. A saláta az egy nyers zöldsaláta volt, de azért érezhető ízesítéssel, mondjuk a quinoát nem sokat találtam benne. De azért kedvvel ettem. Ilyenkor, amikor kint dühöng az ég és az Úr éppen el akarja árasztani megint a Földet özönvízzel, egy "kutyabarát" étterembe persze, hogy előfordul, hogy egy nagylány csuromvizesen berohan az étterembe az elégé nagytestű, hosszúszőrű kutyájával, és persze pokrócért sikolt, mert hátha a kis édesded megfázik, a jószág az asztalodtól nem messzi látványosan és érezhetően megrázza magát. . . hááát, kösz! Pokróc kerül, kutya dörzsölése zajlik. A felszolgálás érdekes. nem mondhatnám, hogy bárki barátságtalan volt velem. Nem, amikor odajöttek, személyesen velem tárgyaltak, akkor abszolút udvarias párbeszéd folyt. De azért valahol a pincérek mégis csak taplók. Amikor messziről teszek egymásnak kocsmai színvonalú megjegyzéseket, az azért eléggé ront a hely nívóján. És van valami általános nyegleség a vendéggel szemben, főleg, ha arról van szó, aki nincs is épp jelen. Jó, hát ez nem egy Gundel, ez egy turistabandákra szakosodott szentendrei étterem. A számla szervízdíjat tartalmaz!