Böngéssz a legfrissebb értékelések között!

Jelenléte persze messze többet jelent a felszolgálásbeli segítségnél, kedvesen és közvetlenül elbeszélget a vendégekkel, valódi otthonosságérzést teremt, ami egy olyan hatalmas plusz egy étterem esetében, amivel sajnos csak ritkán találkozunk. Vendéglátónk elmesélte, hogy szakmabeli vendégei megkérdezték, hogy mikor fog megtérülni az a hatalmas befektetés, amivel a pazar belterű éttermet kialakították, s azt felelte, hogy nem kell megtérüljön, elég, ha fenn tudja magát tartani. Lifestyle kitchen ez nemcsak jelmondat, ez megélt valóság náluk. Ami a belteret illeti, valóban minden a legapróbb részletekig ki van találva, a dekorációtól az első osztályú pohár- és étkészletig. A könyvespolcon kulináris szakkönyvek, főként német nyelven. A halakra kiélezett ínyenc örömmel fedezheti fel, hogy a vegán és vegetariánus ételek mellett vízi élőlényekből készült fogások is feltűnnek a választékban. Bevallom, mindeddig nem tudtam, hogy e kulináris alapállásnak neve is van, peszkatáriánusként jelölik azt, aki a növényi étrendet halakkal egészíti ki, nyilván a hal latin nevéből kiindulva. A szóra egy sor találatot dob ki a kereső, ami jelzi a fogalom s az irányzat dinamikus terjedését. Az étlap elsősorban mediterrán ételeket integrál, de távolkeleti hatások is érződnek egyes fogásokon. Ottjártam idején, tavaly márciusban kínáltak többek között fűszeres Picandou kecskesajtot mézes padlizsánnal, feketeribizlis fügével, házi diós kenyérrel, ami kérhető lágyan füstölt pisztránggal is, miként a mandulás, csicsóka-krémes, marinált cukkinis, hokkaido tökpürés Tom-kha velouté-t is adják igény szerint tempurázott garnélával. A desszertrovatban a napi ajánlaton kívül eszpresszó krémfagylalttal kínált tonkababos tiramisu, valamint málnás levendulás túróhab, szerepel, amit bazsalikom-sorbet-val, és szivacs-piskótával tálalnak. Az itallapot a kommersz termékek szinte teljes mellőzésével állították össze, legyen szó sörről, borról, töményitalokról vagy üdítőkről. Értékeltük, hogy tartják az egyik legjobb helyi pincészetnek, Cseriéknek a Rajnai Rizling útja sorozatát. Jól összeválogatott pannonhalmi és békésszentandrási söröket kínálnak, a Peroni alkoholmentese csúszott csak be a küszöb alatt, azok kedvéért vélhetően, akik megszokott ízre vágynak. Egyébként a mentes kategóriában is választható a Szent András sörfőzde majdnem IPÁ-ja és Majdnem Mangós IPÁ-ja. Séfüdvözletként ajurvédikus, gyömbéres-kurkumás teát, továbbá taggiasche olajbogyót kaptunk felsőkategóriás diós kenyérrel kísérve. Kiváló kezdés. Értékeltük, hogy vendéglátónk, látva érdeklődésünket mindkét levest kétfelé tálalta, hogy ne egymás tányérjából kóstolgassunk. Megelégedésünkre szolgált a zellerrel dúsított jó ízű, megnyerő állagú kápia-paprika krémleves, a paradicsom-esszencia ezt is felülmúlta a maga izgalmas és kifogástalan betéteivel, San Marzano brunoise-zal s az értelemszerűen helyben készült, fenyőmagos bazsalikomos mini-raviolival. A lé mély ízéhez, mint megtudtuk, az aszalt paradicsom is hozzátett, utólag persze könnyű volt felfedezni az ízképben. A brunoise inkább concassé volt. Jól sikerült a társam által rendelt lazac, amit sáfránymártásos fekete taglietelle-vel szolgáltak fel. Jómagam is a napi ajánlatban szereplő két fogás közül választottam főételt, hal-curryt, amiben remek rák, tőkehal és lazac kapott helyet, jázminrizs, roppanós zöldségek és ehető virágok társaságában. A selymes, koncentrált ízű curry-mártást, amit a séf tudatosan a thai és az indiai curry közti átmenetnek szánt, külön hozták, annyira ízlett, hogy igen hamar elfogyott, külön kérés nélkül újabbat kaptam. A desszertet is a napi ajánlatból választottuk. Megkóstoltuk a vegán és a hagyományos túrógombócot, a vegánt inkább kíváncsiságból, merem állítani, hogy a valódi túrógombóchoz ennyire közelítő vegán változathoz még soha nem volt szerencsém. Mi több, az íz- és állagélmény felülmúlta a tényleg túróból készült gombócok zömét. Ezek után nem lepő, hogy a hagyományos variáns is kitűnőek bizonyult, könnyed volt és jó ízű. Mindkettőt málnahabbal és édesített tejfellel, illetve vegán tejfellel tálalták, utóbbi sem okozott csalódást. Kimagasló élmény volt a Tioman, a tavalyi esztendő egyik legfontosabb felfedezése.

A kastélyban a recepción felhajtottam a helyi erővel, hogy hol van, mi ez, azután amikor visszajöttem a hosszú örömködés után, addigra megvolt. És amikor a Tisza kriptát is meglátogattam, onnan telefonáltam Zsombinak, aki már kint várt az utcán, amikor odaértem. Fantasztikus ez a srác! Ha jól értem, azt az öreg parasztházat az apukája megvette, ő meg szép szorgalmasan elkezdte berendezni a saját hobbija szerint. Márpedig ez a hobbi nagyos klassz, nagyon tiszteletre méltó dolog! 10 éves korában rájött, hogy ő ezt szereti és majd ezt is szeretné, és elkezdte összegyűjteni a környezetében fellelhető régi tárgyakat. Főleg népi ihletésű dolgok, de minden egyéb is, ami régiség, sőt, egy bizonyos szekció már a szocializmus hagyatéka. Csuda érdekes! És ahogy bemutatja utána jött később a nagymamája, talán aggódott, hogy a srác egyedül van ezzel a vadidegen dúvaddal, és hát a nagymami is bekapcsolódott a vezetésbe, inspirálta, hogy miről mit kéne még elmesélni, megmutatni, aztán valahonnan rátelefonáltak és elment. De itt akármennyi időt el lehetne tölteni. Nem tudom, mikor, hogyan csinálja, még iskolás a fiú, szívvel-lélekkel benne van ebben az egészben, és élvezi is, amikor megmutathatja. Biztos nem járnak sokan errefelé, tőlem is nagyon érdeklődött, hogy hol hallottam, ki mondta, hogy idejöhetnék na, szóval, felejthetetlen élmény. Egy gyerek magántájháza! Az udvar, a kert, a környezet elég gondozatlan, talán majd az is kinövi magát, de ami most van és látható, az megéri az odautat. És nem kér érte semmit Zsombi, csak megköszöni, hogy megnézted. Még meg is ajándékozott egy kis emlék-hűtőmágnessel. De azért valamilyen formában én is támogattam, persze. Micsoda pocsék hely lett a világ az utóbbi években, nihillista, kapzsi bandák uralják a földet, de az ilyen Zsombik mindig visszaadják a reményt! Csillagos ötös!

Hát akkor tudj róla! Az étteremben meglehetősen sokan dolgoznak, ahhoz képest, hogy kastélylátogató vendég alig lézeng a tájon. Valami 5-6-7 feketeruhás járkált ki-be a konyhából. Hogy mindnek volt-e dolga, azt nem tisztem megítélni. Ahhoz képest, hogy a 60-70 fős panzióban sem volt egy szál vendég sem, nem tudom,. ki a célközönség. De lehet rendelni étlapból, úgy is tettem. Aranyló tyúkhúsleves csigatésztával. . . . olyan Krúdysan hangzik, nem? De végül is nem aranylott, de egy egész fogyasztható leves lett belőle. Másodiknak azt hiszem háromszéki göngyölt sertés volt a terítéken, és ez sem volt rossz. Azt hiszem, a fiatal személyzet még nem nagyon rutinos, de majd az lesz, gondolom. Egy kirándulás alkalmával abszolút ajánlható, nem fogsz engem szidni, ha ajánlom, különös tekintettel arra, hogy közel s távol nincs más étterem.

Az Élővíz-csatornán átívelő Réthy Pál híd egyik hídfőjénél találjuk meg, azon az oldalon, ahol a Derkovics sor van. Tudható, hogy Munkácsy korábbi önmagát ábrázolta a jelenetben, éppen Békéscsabán volt kora ifjúságában asztalosinas, szigorú gyámja így akarta életre nevelni boldog gyerekkor helyett.

Na, de komolyra fordítva a szót, az értékelések azért vannak, hogy olvassuk őket, és vegyük igénybe az útmutatást, segítséget. Szóval a Művház. . . próbaképp, ebéd után, desszertet képzeltem, valami innivalót meg még kávét is. Ez úgy realizálódott, hogy az átlátszó pult kínálatából a kókuszos datolyaszeletet böktem ki magamnak, a folyékony kenyerek közül a Monyo Lager sört, valamint egy presszókávét. Ez úgy ellentételezhető, hogy a süti 1400, a sör 900, a kávé meg 750 forint. A szervízdíj meg 215+90. Jelzem, a pultra ki van írva, hogy légy szíves, ide hozd vissza az edényeidet. . . nesze neked szervízdíj. Egyébként a hely nagyon ígéretes, nagyon kulturált, rengeteg olvasnivaló a polcokon, galéria is van, amúgy meg mindenki lazán itt és ott ül, és kb. 90% laptopozik is. Ahogy az ilyen helyeken szokás. Az intézmény több okból ötös, az étel/ital kiváló, a kiszolgálás egész jó, a hangulat meg hát. . . mit csináltam én ott egyedül, laptop nélkül? ? Azután van még valami, ha már a teljességre törekszünk. A WC-ben - ahol nincs piszoár - az előzőleg ittjárt kispajtás csokicsíkja díszítette a kagylót, erről nem a Művház tehet, ők kihelyezték a WC-kefét, ott volt. A falról le van már verve egy csempe, a víztartály meg már össze van firkálva, mint egy romkocsmában. Erről sem a Művház tehet. Csak árnyalja a képet. Sebaj, az ötös így is jár.

Csak az egyik felét lehetett használni,mert a többi részére iszonyatosan nagy erővel fújták a levegőt . A padozat takarítása is elmaradt. Nagyon vizes volt, csúszkálni lehetett rajta, baleset veszélyes volt . A szobák tiszták,szépek voltak. A fürdőszobában a wc és a mosdókagyló alacsony elhelyezése zavaró volt. Az ételek finomak voltak. Igaz volt olyan eset,hogy az étkeztetés vége felé érkeztünk az étterembe,és már az elfogyott ételből nem hoztak ki újabb adagot. Összességében nézve,a pénzért nem az elvárt szolgáltatást kaptuk. Nagy csalódás volt. Pedig a szálloda kiválasztásánál a 2019-es Év szálloda versenyen elért II. helyezés is mérvadó volt.

Na, de ez valódi élettörténeti helyszín, és érdekes módon a tárgyak itt eredetibbek, mint más kastélyokban, kúriákban szokás. Ezeket valahogy megőrizték, többek között az evangélikus egyház. A lényeg az, hogy Munkácsy idejárt a rokonaihoz. A ház belső beosztása állítólag ma is olyan, mint fénykorában volt, a szobák funkciói is megőrződtek. Munkácsy sokat gyerekeskedett itt, a nagynénjénél. Állítólag az őt örökbefogadó másik rokonnal együtt mindig itt ebédeltek. Nagyon szépen és beszédesen van berendezve az emlékház, a bútorokon felül 21 Munkácsy kép is látható itt. Szívből ajánlom, okát nem tudnám, hogy miért kerülné el bárki is ezt a kedves múzeumot. Tegyük hozzá, hogy cukrászda és kolbászda is van a házban, ha esetleg valaki csak a hasával gondolkodna.

Csak azért nem fordultunk ki az ajtón rögtön mert a gyerekek éhesek voltak, a Luigiba nem lehet beülni enni ,a palapizza pedig zárva volt ! Ezért döntöttünk ez a hely mellett. Szóval a 3. opció volt. A kiszolgáló felvette a három gyermek rendelését,és az italokat. Én és a párom még gondolkoztunk hogy mit szeretnénk. De megmondom őszintén, hogy a kosz elvette a kedvem ezért nem tudtam dönteni. Párom a fiammal elment a mosdóba , ott már tapadt a padló ,illetve bent az étteremben tiszta por volt minden,az asztalterítő foltos a kajától ,morzsás, koszos. Amihez értem az ragadt. Ezért úgy döntöttünk a párommal, hogy az italt megisszuk és mégsem kérünk semmit menjünk. Jeleztem is a pultosnak aki beszaladt a konyhába,hogy szóljon nehogy neki álljanak de mire kijött közölte,hogy már sül úgyhogy muszájak leszünk kifizetni. És elvinni. Márpedig mondtam, hogy nem szeretném mert koszos minden! máshol szeretnénk enni . Három fő adta le a rendelését az ötből! Tudom ,hogy hogyan működik(NE) mert étteremben dolgozom és dolgoztam ,addig amíg az összes fő egy asztalnál nem adja le a rendelést, addig nem állunk neki kisütni, hiszen mire az első elkészül addigra az ötödik( ami egyébként ha mondjuk egy csülök akkor az sokkal később készül el) addigra kihűl az első! Tehát egy időben kezdjük el nagyjából készíteni. Ahhoz képest a hölgy közölte,hogy kettő perc és készen van, mire kérdeztem hogy lehetséges? Ha mi még lesem adtuk a rendelést? Hogy akarta kihozni egyszerre? Azt mondta akkor is egyszerre hosszabb volna ki! Igen ám ,csak addigra a három gyerek kajája már hideg lett volna, mire az én csülköm mondjuk elkészül. Mindegy, kifizettem a 16000 ft-ot de többet oda biztos,hogy nem megyünk! Aki házhoz rendel az biztosan elégedett ,mert a kaja viszont tényleg jó, akik haza rendelnek nem látják hogy milyen kosz, mocsok,büdös van ott! De ilyen akkor sincs ,hogy kikell fizetni valamit ami még elém sem került de én nem kérem mégsem.

Tulajdonképpen a Kirába akartam menni, az ország első cigány éttermébe, de hétfőn alapvetően zárva van. De hogy kedden is, arra nem voltam felkészülve. Gyökereket rágva végre megtaláltam a Dübögőt, és rájöttem, hogy hol is kellett volna már korábban keresnem a sötétben, nyitva is volt, tehát kedden vacsora a Dübögőben. Ugyanaz a cég, mint a Kira, egymásnak hátatvetve. És ugyanaz a kaja, ugyanaz a recept, hiszen ugyanaz a Géza, a híres Géza, aki miatt az egész helykomplexum van. És itt válaszokat kaptam a kérdéseimre, hát hétfőn megműtötték a Gézát, azért van zárva a Kira kedden is, de azért Dübögő dübög. Meg még szerdán is zárva volt a Kira, hát ezért. Rendeltem pacalt a kedves lánytól, anyááám, én ekkora pacalt még nem kaptam! Fantasztikusan sok volt. Talán látszik képen. Hogy én ne tudjak megenni egy tál pacalt egész napi koplalás után, ez szürreális, de ez történt. Pihegve abbahagytam a háromnegyedénél, és csak néztem emésztő szemekkel magam elé. Hogy ez megtörtént. A kaja nagyon finom! Tiszta élvezet, komolyan mondom! Az almapaprika se egy kommersz darab volt, hanem egészen remek! A cigányok meg jófejek és jól is főznek, na. És ezért a sok kajáért csak 4590 forintot fizettem összesen.