Böngéssz a legfrissebb makói értékelések között!

A hatalmas MAKÓ felirat súlya 6 és fél mázsa, érdekesség, hogy az Ó betű helyére egy hagyma forma került, utalva a város jelképére, a makói vöröshagymára. Kedvelt fotópont a városba látogatók körében. A gyerekek előszeretettel fel is másznak rá, nyilván.

ősfajtája a kisebb méretű, kemény fejű, élénk, világos színű kelet-európai hagymák családjába tartozott, amelyet eredetileg magról termesztettek, de később áttértek a dughagymás eljárásra. A híres makói hagymának állít emléket a Hagymaszobor, amely a belvárosban, a Szegedi úti körforgalom közepén kapott helyet. Sütő Ferenc pécsi szobrász alkotása a makói önkormányzat pályázatára készült. A bronzból készült szobrot 2000. május 5-én, városnapon avatták fel. A szobor a város egyik emblémája lett. Ezt a népi nemesítéssel létrehozott, tipikusan makói tájfajtát vállas hagymának is nevezik. A szobor a hagymanövény lényeges szerkezeti elemeit is ábrázolja, a középen sarjadó, feltörő fiatal hagymahajtások középen a megújulást szimbolizálják. A szobor talapzatán táblát helyeztek el, amelyen az alábbi felirat olvasható: Készült a makói polgárok akaratából és abban a reményben, hogy a makói hagyma van, volt, lesz.

Az épület a mai napig nagy népszerűségnek örvend a makói polgárok körében. Makovecz Imre és tanítványai később Makón több más hasonló stílusú épületet is terveztek.

A szobor közadakozásból készült, több éves tervezést követően 1905-ben avatták fel a Kossuth-szobrot, amely eredetileg nem itt, hanem egészen 1949-ig a Csanád vezér téri főgimnázium előtt állt (ott most József Attila szobra van), majd utána ide a Városháza elé helyezték át, ahol eredetileg Návay Lajos szobra volt. A fehér mészkő talapzaton egy oroszlán látható, amely elülső mancsait egy kardon pihenteti.

A haraszti mészkőből készült talapzaton Makó 798 hősi halottjának neve olvasható. A középpontban egy honfoglalás kori ruhába öltözött vitéz támogatja a sebesült katonát, mellettük egy összetört imádkozó fiatal nő van. A jobb oldalon az egyik mellékalak egy csikós férfi, a bal oldali mellékalakok pedig egy édesanya a gyermekeivel, ők nyilván a békét, az otthont, a nyugalmat szimbolizálják, amit a katonának a háború miatt hátra kellett hagynia. Vagy más olvasatban, éppen miattuk kellett elmenni háborúzni, hogy megvédjék a hazát.

A szobor előtt található íves falon olvashatóak a makói áldozatok, katonák és polgári áldozatok is vannak közöttük. Ez a parkos rész egyébként Makón a szobrok gyűjtőhelye, itt van Szent István lovasszobra és az I. világháború monumentális emlékmű, kicsit lejjebb meg az aranygömbös szökőkút.

István jobb kezében egy zászlós lándzsát tart. Hogy Istvánnak egyébként volt-e életében bármi köze Makóhoz vagy a környékhez, azt nem tudom, minden esetre nagy tiszteletnek örvend itt a városban, hiszen a belvárosi katolikus plébániatemplom is az ő nevét viseli, neki lett felszentelve.

A korábban már használatban lévő temető a neológoké maradt, míg az ortodoxok létrehoztak egy új temetőt a régi mellett, mindez 1876-ban történt. A temető bejáratával szemben kapott örök nyughelyet a mártírhalált halt makói ortodox főrabbi, a csodarabbiként tisztelt Vorhand Mózes és felesége. A korábbi téglaépület zarándokhellyé vált, az ortodox zsinagóga felújításakor, 2002-ben a temetőt és benne az épületet is helyrehozták. A síroknál a mai napig sokan hagynak hátra kívánság cédulákat. A sír felett örökmécses világít, mely a Tanból áradó fényt jelképezi. Kiemelt tisztelet övezi még Kestenbaum Smuél és Deutsch Léb sírját is, kísérőm ezeket is megmutatta. Mivel már gyakorlatilag nem maradtak zsidók Makón, így a temetőt már nem használják temetésekre. Amikor Amerikából vagy Izraelből látogatóba érkeznek a zsidó vallásos csoportok, a zsinagóga mellett rendszeresen kilátogatnak ide a temetőbe is.