Öreg Kőrössy Halászcsárda Szeged

Az italrendelésünket sem tudták maradéktalanul végrehajtani mivel sem az italok fajtáját sem a mennyiségét nem voltak képesek teljesíteni helyesen. És hát az ételek. . . 4-en rendeltünk ebből 3 ehetetlen és minősithetetlen volt. . . A halászlé helyett jobban jártunk volna ha iszunk egy pohár vizet, laktatobb lett volna mivel azt meg birjuk inni, és egy picikét olcsobb is lett volna. . . Az meg, hogy se kenyeret se csípőset nem szolgáltak fel hozzá csak hab a tortán. . . A cigány pecse se sót, se borsot, nem látott, de ami a legfájobb ami a lelke, még a fokhagymával se volt köszönő viszonyba se. . . A rizibizi? Ropogott a fogunk alatt, se megfőzve nem volt normálisan de a frisseségtől is napokra állt. . . A sült krumpli is csak a nevében volt sült. . . Talán a pálinkába nem volt hiba, ja de. . . Csak annyi, hogy Unicumot rendeltem nem pálinkát. . . Összességében Életünk egyik legkellemetlenebb gasztronómiai élményét nyújtotta ez a hely, de cserébe legalább az árak szinvonala nemzetközi volt. . . Szóval akinek végtelen a türelme, ideje és a toleranciája, na és persze ki van tömve a zsebe, ez az Ő helye. . .

Még vízzel is kínálják őket, itt megbe se engedik. Ezt a helyet már rég be kellett volna zárni. Egy fillért sem ér.

Még be se fejeztük az evést, de már jött hogy hamarosan lejár a műszakja, szóval jó lenne ha fizetnénk. (? ! ? ! ? ? ! ? ) DÉLUTÁN 3-4 KÖRÜL. Elég értetlenül álltunk a helyzet előtt. A fizetésnél bökte ki, hogy amúgy csak egybe fizethetünk. Ami nyilván egy elég cifra mutatvány, amikor vagyunk 14-en. Gyorsan próbáltuk kitalálni, hogyan csináljuk, miközben ő nagyon feltűnően sóhajtozott és forgatta a szemét, és habár nem vele beszéltünk, meg kellett jegyeznie fennhangon, hogy "Hát nekem nagyon mindeeegy"
Az elcsomagolásra kért fogásokat meg egyszerűen nem hozta oda. Induláskor kerestük együtt a többi pincérrel, hogy azokkal mi lett, és egy ablakpárkányon a dekoráció között találtuk meg. . . Hát. . . kifogásolható szolgáltatás. A legújabb élményünk pedig ismételten ezzel az inkompetens és arrogáns pincérhölggyel történt. Olyan mértékben, hogy a lefoglalt asztaltól álltak fel a vendégek, és velünk együtt jöttek át a szomszéd halászcsárdába. Vacsora foglalásunk volt a teraszra, ahol rajtunk kívül csak egy 4-es asztalnál ültek a tőlünk legtávolabbi sarokban. Ahogy beértünk, szembe találtuk magunkat a tátott szájjal rágózó, műszempillája alatt szemforgató pincérnővel, aki köszönés nélkül ránkparancsolt, hogy vigyük innen a kutyát. Az anyósomék kutyája egy kisebb macskaméretű uszkár, aki nyikkanás nélkül szundikál végig minden ilyen eseményt. Épp kedvesen kérdeztem volna, hogy esetleg nem maradhatna - e mégis, nagyon jólnevelt, nem mocorog, és mellesleg a terasz üres, 6-7 méteres körzetünkben nincs másik vendég. De folyamatosan fennhangon a szavamba vágva hajtogatta, hogy őt az nem érdekli, ide EZ nem jön be. Szokott módon szemkontaktusra képtelenül, mintha nem is hozzánk beszélne. Természetesen ha ez a szabály, megértjük, de ha nem ilyen paraszt módon közli, akkor is megértjük. Habár foglalásunk volt, mondtuk, hogy így inkább nem, köszi, találunk más helyet. Arra azért kerekedett a szeme. Egyszerűen annyira kínosan viselkedik minden alkalommal, hogy számomra érthetetlen, hogy dolgozhat még itt! ! !

Megérkezésünkkor az "udvarias" pincér közölte, hogy kutyával nem mehetünk be. Hangsúlyoznám: nekünk a kutya családtag, jól nevelt, szocializált. Mielőtt bárki fel tenné a kérdést, hogy miért nem kérdeztük meg, azért mert tavaly nyáron 2 x is voltunk itt kutyával, eszünkbe sem jutott, hogy ez megváltozott! Egy elnézést sem kaptunk, csak a rideg szavakat:"márpedig ide kutyával nem jönnek be". Állítólag egy tavalyi konfliktus miatt döntöttek így. Emberekkel is lehetnek konfliktusok, talán akkor legközelebb az embereket is ki lehetne tiltani! Ebben az országban még sokat lehetne tanulni arról, hogyan bánjunk az állatokkal, azt hiszem ez az étterem el is kezdhetné! A kommunikációról is vehetnének egy-két leckét. [moderálva - a szerk. ]

10-15 perces különbséggel hozták ki. Így gyakorlatilag külön-külön vacsoráztak a társaság tagjai. Nem méltó az étterem régi jó híréhez.

Újabb várakozást követően egyszerre kértük az italokat és az ételeket is. A langyos Heineken sörhöz
Soproni poharat hozott, az italt nem töltötte ki és citrom karika sem volt hozzá. A nejem 1300 Ft-os limonádéja víz, melynek a tetején apróra vágott, érintetlen citrom darabkák úsztak. A halászlé ízetlen, hal minimális mennyiség. Kenyeret külön kérésre kaptunk(plusz költséget felszámolva). A sültek állottak voltak, a grillezett zöldség tocsogott az olajban. A palacsinta szintén állott, rágós volt. Összességében amit lehetett elrontottak. Csalódottan, rossz szájízzel távoztunk. Ami pozitívum :szép környezet, élő zene, bár Zorán a kardjába dőlne, ha hallaná ahogyan éneklik csodálatos szerzeményét. . .

Pozitívum (megszokott): barátságos, jókedélyű de udvarias fiatal pincér, megfelelően gyors kiszolgálás (miközben tökéletes teltház volt benn és kinn is egyaránt); igaz, hallével kezdtünk, az meg eleve készen van ugye. 6-unknak 4 adag filézett vegyes hallevet rendeltünk (hezitáltunk a 3 ill. 4 adag közt, felszolgálói tanácsra utóbbi mellett maradtunk, kellett is, mert nem volt túlzásba víve a 2 bográcsban tálalt 2-2 adag mennyisége; 1 átlagos, némileg már éhes, enni vágyó felnőttnek 1 adag önmagában valószínűleg kenyérrel is jóval inkább kevés, mintsem bőséges mennyiség). A kenyér hozzá most megint friss, finom volt (előfordult, hogy nem ez volt a helyzet), bár nem a "békebeli" Tápai, de azért piros pont. A csípős vonalat ezúttal a szeletelt zöldpaprika képviselte igazán, bár volt tördelt, szárított csípős(? nem úgy tapasztaltam. . . ) csöves pirospaprika, meg Erős Pista is. A hallé (bár a bográcsok forrók voltak a pincér figyelmeztetése alapján is) egyáltalán nem volt forró, inkább legföljebb csak meleg. A hallé belsőséget alapból nem tartalmazott (ezt előre megtudtuk), csak -mint magyarázatként utóbb értesültünk erről- a beszállítójuk által feldolgozott, darabolt, (slendriánul) filézett halat. Itt nem egy falatnál és nem egyedül én találkoztam szálkákkal, komoly fekete pont. A ponty íze nem teljesen volt a megszokott, volt olyan falat, ahol némi enyhe pocsolyaízt is kiérezni véltem; ráadásul az alaplé is a szokotthoz/előírthoz képest számomra híg volt, nem az igazi "szögedi" :( Ez utóbbi viszont már a helyi séf felségterülete. 2. -nak jómagam harcsaszeleteket ettem "erős ember" módra (azaz csípősen, lecsós megoldásban, mellé párolt rizset választva - itt jött ki, hogy kellett korábban annyi leves, mert mind megettem bármi nehézség nélkül. Ez azt is jelentette, hogy ez már kifogástalan és finom volt, és azt is, hogy önmagában szerintem ez a fogás sem volt elég egy átlagos(an) éhes felnőttnek (körettel 3000 Ft felett, szerény harcsamennyiséggel). A társaságunk 2/3-a 2-személyes tálakat (bőségtálat ill. halastálat) kért, és bár fogyott-fogyogatott, de a visszajelzések alapján "csupán" jó volt és kész. Volt még egy egyszemélyes halas grilltál, amit annak tudatában rendeltünk, hogy mind a ponty, mind a harcsa, mind a fogas filézett - ez részben igaz volt, részben meg egyáltalán nem - megint fekete pont. Mindezekért (meg 1-1 üveg ill. pohár sörért, 1 mentes vízért és 5 gyömbérért) összesen 33. 300 Ft-ot fizettem, amit -a fenti negatívumok fényében- túlárazottnak tartok és így utólag számomra a teltház ténye is némileg meglepő. Úgy gondolom, hogy ár-érték alapon mindenképpen, de talán csak a belbecs kérdést nézve is legközelebb a(z eddigi) "b-tervet" komolyan számításba vesszük a "Hová menjünk" kérdésnél, "Halászcsárda" kategóriában is. Ennél kicsit (szó szerint is) többre, jobbra és talán olcsóbbra is számítunk a jövőben. . .

Kint egyáltalán nem volt felszolgálás, mert az idő hűvös volt. Vasárnap késő délután valahogy hangulatosabb helyre számítottunk. Az étel finom volt, (rántott harcsa)a pincér kedves és figyelmes volt. Végül is gyorsan megvacsoráztunk és folytattuk utunkat Budapest felé.