Görög Kancsó Étterem Szentendre

A spárgakrém levesben a spárga rostjai benne maradtak, a szakács elfelejtette leszűrni, a muszaka az ország legrosszabb muszakája címre pályázhatna, íze a valódi görög muszakához nem is hasonlított, bár nem is igen volt íze, jó sok borssal megszórva volt ehető. Az extra gyros tál és a bárány leves viszonylag jó volt, bár főzőversenyt ezekkel sem nyerne a szakács. A kiszolgálás kifejezetten magas szintű volt, minden fogás után megkérdezték, hogy ízlett-e az étel, és amikor kifogásainkat közöltük, 10 % engedményt adtak a számla végösszegéből. Egy jó szakácsot igazán megérdemelne a hely, még akkor is , ha kiváló fekvése és tradíciói miatt az egyszer betérő turisták eltartják a helyet. Ha elég éhes az ember, és nem a görög ízvilágot keresi, akkor érdemes kipróbálni pazar fekvése és hangulata miatt, és lehet bízni abban, hogy a tulajdonos is rájön, hogy egy jobb szakáccsal a visszatérő vendégek száma jelentősen nőne. Jobb fűszerezéssel a költségek növelése nélkül léenyegesen jobb ételt ehetne a vendég.

Na, akkor én. Nemsokra étlap is került, böngészve a kagylók rákok, gyroszok között, akkor most legyen rák! Kis felnyársalt garnélák. Érdekes, hogy a halételek négyféle tételből áll, abból az egyik lábasfejű, a másik kagyló, a harmadik rák. . . na, tartanék én itt egy biológiaórát! De a kis rákocskákra nem kellett várni sokat, elég gyorsan megérkeztek. A saláta az egy nyers zöldsaláta volt, de azért érezhető ízesítéssel, mondjuk a quinoát nem sokat találtam benne. De azért kedvvel ettem. Ilyenkor, amikor kint dühöng az ég és az Úr éppen el akarja árasztani megint a Földet özönvízzel, egy "kutyabarát" étterembe persze, hogy előfordul, hogy egy nagylány csuromvizesen berohan az étterembe az elégé nagytestű, hosszúszőrű kutyájával, és persze pokrócért sikolt, mert hátha a kis édesded megfázik, a jószág az asztalodtól nem messzi látványosan és érezhetően megrázza magát. . . hááát, kösz! Pokróc kerül, kutya dörzsölése zajlik. A felszolgálás érdekes. nem mondhatnám, hogy bárki barátságtalan volt velem. Nem, amikor odajöttek, személyesen velem tárgyaltak, akkor abszolút udvarias párbeszéd folyt. De azért valahol a pincérek mégis csak taplók. Amikor messziről teszek egymásnak kocsmai színvonalú megjegyzéseket, az azért eléggé ront a hely nívóján. És van valami általános nyegleség a vendéggel szemben, főleg, ha arról van szó, aki nincs is épp jelen. Jó, hát ez nem egy Gundel, ez egy turistabandákra szakosodott szentendrei étterem. A számla szervízdíjat tartalmaz!

Fogyasztás: Kecskesajt grill körettel, 2db Nutellás palacsinta,csípős juhtúrókrém pitával előétel, 05 sör 05 szóda, 03 narancslé 7800ft körüli összeg borravalóval együtt 8000 fölött, amúgy az ételek jók voltak.

Hiányzott a görögös hangulat, plusz a tisztaság sem volt az igazi, a mosdók kritikán aluliak voltak. Egy kellemes meglepetés ért a végén, egy szép fehér rózsa a ház ajándékaként, ami nagyon jól esett.

Külsőségekben egyértelmű a névválasztás, az azúrkék-hófehér színekben adják a görög vonalat, a benti részben a falon vannak görög tányér imitációk (festett kerek képek görög istenekkel), és a bejárat mellett is elhelyeztek egy méretes görög kancsót. Ezeken kívül is megfigyelhető további díszítés, motívum, pl. a feliratokban is, amelyek szintén a görögös hatást erősítik. Az ételkínálatban elsőként a gyrost említem (bár a törökök szerint ez soha nem volt a görögöké, hanem csak lopták az ötletet törököktől, és a kebab a tutiság). Szerepel még a kínálatban tzatziki, mousaka, dolmades (azaz töltött szőlőlevél) és baklava is. Persze, ez nem túl sok, s mondhatjuk, hogy ez a legtöbb görög-török gyorsbüfében is megtalálható, s ez így is van. Innen kezdődik a képzavar, mert van jó pár tipikus magyar(os) ételek is, valószínűsítem, hogy a külföldi turisták miatt: többek között gulyásleves, halászlé és pörkölt is, ezeknek aztán valóban vajmi kevés közük van a görög konyhához. A helyzet viszont az, hogy sem a görög, sem a magyar konyhaművészetben nem mozog otthonosan a Görög Kancsó szakácsa. Az ételek kifejezetten ízetlenek, gyorsbüfés minőségűek, olcsó alapanyagokból készültek, és egyáltalán nem hasonlítanak a görög fűszerezésre. Árban ugyanakkor egy közepes éttermi árszínvonalon mozognak, a főételek 2500-3000 Ft közöttiek jellemzően. A kiszolgálás "muszáj"-os, kedvetlen volt. Sajnos ez nem egyedi eset a szentendrei éttermekben, ami azért is felettébb furcsa, mert a város fő bevételi forrását éppen a turizmus adja.

Mindegy, ezen túlléptünk. A hely nem volt tömve, ennek ellenére a szokásos várakozási időt kissé túllépve kb. 35-40 percet kellett várni a gyros tálakra. Érdekes, hogy egyáltalán nem nevezném nagynak az adagot, de, ami megdöbbentőbb, hogy a két tányéron a hús mennyisége szemmel láthatóan jelentősen eltérő volt. A hús illata, íze középszintű, a tzatziki viszont különösen finom volt. Szerintem az árak kicsit túlzóak, talán a hely frekventáltsága okán, de ehhez nem párosul kellő kedvesség és figyelmesség a pincérek részéről. A számlán viszont alapból 10% szervizdíj szerepel, így nincs a vendégre bízva, annak odaítélése. Összességében ennyi pénzért, sokkal több mosollyal és kedvességgel felszolgált, finomabb gyrost lehet enni szinte bármelyik sarki büfében, . . . . . fele ennyiért.

De az, hogy a szószban úszó pirított garnéláról a farkát nekünk kell lebányászni? ! A rizs pedig teljesen szétfőtt. A házi szörp viszont finom. Semmiképp nem jönnék ide mégegyszer.

Közben a két pincér hangos magánbeszélgetésbe, majd-majd szóváltásba kezdtek, az összes vendég füle hallatára. Egy pár késöbb leült, míg az egyik pincér a telefonjával volt elfoglalva, a másik pedig a követ locsolta. Majd néhány perc múlva vetteegyik a fáradságot, hogy odamenjen az új vendégekhez. Az csirke száraz volt, és drága. Semmiképp nem ajánlom ezt az éttermet.