Mert ha már lúd (akarom mondani hattyú) akkor legyen kövér. A magyar ember enni és inni is nagyon szeret. . . nos itt ebben nem volt hiány, az ételeknek mind a mennyisége, mind a minősége kifogástalan volt, bőségesen ki tudtuk élvezni a félpanzió adta kulináris lehetőségeket. Egyre kellett csak figyelni, hogy a bár részben betartsuk azt a szabályt, hogy ha már korlátlan italfogyasztás, sörre igyunk bort, ne pedig fordítva. A felszolgálók a reggelinél és a vacsoránál is lesték minden óhajunkat, az imádott eperléből csak mi kaptunk egy egész kancsóval, mert annyira ízlett. . . A wellnes részleget picit kicsinek találtuk ugyan, de előnyként értékeltük azt, hogy a kora reggeli nyitás révén tudtunk ott is kettesben lenni a párommal. Jót úszkáltunk a medencében, kihasználtuk a jacuzzi pezsdítő és a szauna lazító hatását is. Külön kiemelném a sószobát, talán azért is, mert először próbáltunk ki ilyen szolgáltatást. Az elutazás előtti napon kerékpárral jártuk be a környéket, melynek lehetőségét szintén a csomag keretében tudtuk kiélvezni, nem beszélve a billiárd, és ping-pong adta önfeledt szórakozásról. Pozitívumként jegyezném még meg azt is, hogy bár az étkezésekkor láttuk, hogy rajtunk kívül még mennyien szálltak meg a Hattyúban, ám ezt mégsem érzékeltük, nem keltett sem zavart, sem zsúfoltságot, sőt. . . ezáltal nem csak a szobában, a kényelmes ágyon éreztük magunkat meghitten. A szocreál külső modern belsőt takar, annak minden kényelmével és extrájával együtt. Ezáltal kijelentem, hogy egy igazi kis ékszerdobozra leltünk január közepén, távol a város zajától, a Balaton végtelen víztükrével körülölelve.
